Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-09-30 / 39. szám

Melléklet a „Zalamegye'- 1883. évi 39-ik szamához. Elnök által figyelmeztetvén, hogy előbb mondta, miszerint Raksa Ferencet fenyegetése után többé nem látta, miért mondta szolgabíró előtt, hogy Basa Ferencet boltban látta, sőt tárgyakat is vitt ki, feleli: U azt nem tudta mondani szolgabírónak, hogy látta, mert csakugyan nem látta Baksa Ferencet. A tűz kiütésekor ura elvezette a lovakat, a leányok a teheneket, ő pedig maga ott maradt az istállóban. Mikor már a tüzet megvették, tűzoltók őröket állítottak fel, a kik egész reggelig őrködtek a házra. Hogy Deutsch javára portékákat mentettek az istállóba és kertbe, azt a tűzoltóknak megmondták mindjárt a tűz eloltása után, mert sem ő, sem a szolgáló maguk számára egy tű értéket sem takarítottak meg. Hogy Kis Baksa Ferenc Boriskát fenyegette, azt füle hallatára mondták meg a leányok a tűzoltóknak. A mester fia és Ferenc László ott voltak akkor. Megkérdeztetvén, hogy a tűzoltók nem intézkedtek, hogy az istáló- és kertben lévő portékák más helyre tétessenek? feleli: Azt mondták, hogy ami a kertben van, hordják be a konyha ajtótól jobbra cső szobába, az istállóban levő tárgyakra pedig azt mondták, hogy azok ott maradhatnak reggelig, ők úgy is őrködnek, majd reggel Deutschnak átadhatják. Más nap reggel csakugyan az istálló elé kihordta az istállóban levő tárgyakat, a hol azokat Deutsch felesége és sógora átveték. Tál Teréz az öreg asszony szolgálója állítja, hogy az istállóból a portékákat azonnal bevitték a hátulsó szobába tűz eloltása után és tűzoltóknak felfedezték, mit mentették meg, melyik vallomás igaz? tanú saját vallomását tartja igaznak, a tárgyak reggelig az istállóban voltak. A boltba menni nem féltek, elszánta magát, boltban az emberek egymás közt nem beszéltek, csupán ő szóllította meg egyszer Bajczy Pistát, de az sem felelt kérdésére. Baksa Ferenc fenyegetni hozzájuk lövés előtt ment. Elnök kérdésére, hogy Tál Teréz vallomása szerint négyen feküdtek, mikor Kis Baksa fenyegetett, ő pedig azt mondja hárman, melyik igaz? feleli, férje számára ágy készítve volt, de akkor még ura kinn voit. Kis Baksa Ferenc fenyegetés után a többség közé ment, a boltban nem látta. IIa boltban lett volna, meg kellett volna látni, mert ott világosság volt. Azért mentek be a boltba, mert el voltak szánva; ha felismerték volna őket, azt mondták volna, hogy a boltból a portékákat nem gazdájuk, hanem maguk számára viszik. Midőn tárgyak vitelekor a konyhában mégfordult, a boltba nem nézett be, igen sötét volt. Pécsyt nem látták, de tudják, hogy az udvarból nem ment ki, mivel a lovakat nagyon féltette. Mikor a teheneket és lovakat ki vezették, tanú az istálló ajtóban egyedül volt. Szeptomber 1-én lett letartózva Söjtörön, másnap Egerszegre hozták, hol lií nap volt letartóztatva, az után szabadon eresztették. Azon kérdésre, hogy összebeszéltek-e, hogy a zavargók kérdik, kinek részére viszik a portékákat, mit fognak felelni? Feleli: Igenis összebeszéltek, hogy azt fogják mondani, hogy maguknak takarítanak. A bírák és védő ügyvédek keresztkérdései közben tanú rosszul lett, majdnem elájult s miután a jelen volt törvényszéki orvos jelentése szerint tanú idegrendszerének nagyobb fokú felizgatása folytán neki pár órai pihenésre van szüksége, elnök 1 ,1-kor d. u. 3 óráig a tárgyalást felfüggesztette. Tárgyalás H-kor folytattatik. Kovács védő ügyvéd hivatkozva arra, hogy tegnap két letartóztatottnak tanuként kihallgatását a bíróság megtagadta, kéri Asboth Anna eddigi vallomását figyelmen kivtil hagyatni és férje Pécsy István kihallgatását mellőztetni, mivel szintén mindketten letartóztatva voltak ugyanezen ügyben. Királyi ügyész szerint az ügy végleges elintézésénél van helye megítélni, váljon egyes tanuk vallomása figvelembe veendő-e, mivel továbbá védő ügyvédek védbeszédükben erre reflectálhatnak, indítványozza a tárgyalás folytását. Elnök hivatkozva a rögtön itélő bíróság eljárási szabályzatára, megjegyezve szintén, Pedig szó a mi szó, nagyon is itt volna az ideje, hogy egyszer már ő is megházasodjék; mert hát az idő csak eljár, megvénül, megöregszik az ember, akkor azután nincs köszönet még a házasságban sem, sőt még az a bolondság is megeshetik az emberen, hogy másnaJp házasodik'. Es inig Bálint eképen töprenkedett, emésztette magát, a szép asszony fejecskéjében meg olyan forma gondolatok támadtak, hogy Szillassy Bálint nélkül még is csak nagyon egyhangú, üres az élet. Hisz ezek a többi gavallérok, imádók — még az alispánt sem véve ki mind oly unalmasak, szörnyű kiállhatatlanok ! Bálint az egészen más, művelt, udvarias s végtelenül lekötelező, kedves modorú ember. Nem lehet arra haragudni a világon semmiért. Bizony ha még egvszer férjhez menne és azután miért is ne menne, hisz talán csak nem lógja egész életét az örömtelen özvegységben tölteni hát . . . akkor bizony mégis csak a Szillassynak nyújtaná a kezét, azókat a puha, bársony, pici kis kezecskéket, a melyekért oly sokan versenyeztek hiában. Es a szép asszony addig - addig gondolkodott azután ilyenformán, mig nem egyszer csak újra megjelent a „Megyei Tárogató"-ban az az újdonság, hogy: Szillassy Bálint eljegyezte magának, a megye legbájosabb asszonyát, a szép Harasztfalussynét Es Bálint most senkinek sem szándékozott leszelni a fülét azért a világgá kürtölt eseményért, sőt ellenkezőleg, úszott a boldogságban és nemsokára haza is röpítette bájos kis feleségét a fényes kelepataki kastélyba, a hol azonban — soha sem ütött tanyát a boldogság. Bálint folytonosan elégedetlen volt a büszke, nagyravágyó asszony mellett. Legalább a tante igy mondja, igaz-e vagy csak az irigység beszél belőle, azt nem tudom, hanem — szó a mi szó, az nagyon gyanús körülmény előttem, hogy a tante még ma is halálos ellensége a kelepataki esküdt urnák azaz jobban mondva — ma már érdemekben megőszült szolgabirájának — azért; mert megházasította — ,,az ő Bálintját".' hogy védőügyvédek védbeszédükben aggályukat előadhatják, a tárgyalást folytattatja. Asboth Anna tanú, vallomásának felolvasása és hitelesítése után elnök felhivasára Kis Baksa Ferencre, Szakáll Györgyre mutat, Horváth Józsefre mutatva: ez Csaby kanásza. Kis Baksa Ferenc szembesíttetvén Asboth Annával, tagadja, hogy Boriskát fenyegette, mire tanú újból erősíti: igaz Ferkó. Baksa Ferenc szót kérvén előadja Asbotsh Anna szemébe: maga bizonnyal azért haragszik reám, mivel tavai rajta kaptam, mikor a répámat lopta, a mit tanú tagad, nem is haragosa vádlottnak. Tanú Horváth Józseffel szembesíttetvén, szemébe mondja, hogy kétszer látta a boltban vádlottat. Vádlott felel: nincs abban igazsága, boltban egyszer sem voltam, még udvarban sem. Tanú megmarad állítása mellett: igenis benn volt. Ezután Szakáll Györgynek szemébe mondja tanú, hogy a kis szobában látta, világnál keresgelődö tt az almáriumban, vitt-e valamit, nem látta. Ssakáll György feleli: ebben az évben Pécsy István szomszédom földjében irtást vállalt, beléírtott földembe is, figyelmeztettem, túl ment határon, földembe irt, ő tovább dolgozott, szomszédom beleegyesésével mérnök által a határ kijeleltetvén, kitűnt, Pécsy István földemben 200 lépés hosszú, 5 meter széles területet kiirtott, mely munkájáért semmit sem fizettem Péesynek, megmondván előre, ne bántsa. Asboth Anna erre mondta: irigy kutya, ebes kutya, lakj jól vele. Ezért haragosom, ellenem hamisan tanúskodik. Miután azok ellen, kiket a szolgabírónál felíratott, most nem tanúskodik, gyanítanom kell. azok részéről ajándékot kapott. Tagadóin, hogy bennt lettem volna Deutsch hámban, hogy valaki látott. Asboth Anna valja: Igaz, Nóvák földjében irtottak, a határ nekik rosszul lett megmutatva, beirtottak Szakáll földjébe is. Ezen munkájukért Szakádtól semmit sem kaptak, de nem is kértek. Nem mondott Szakállnak goromba szót. Szakáll szót kér: Minő ruhában látta őt tanú a szobában? Kalap volt fejében, dolmány és gatyában volt. Dolmánya ni ilyen színű volt, nem tudja. Gyurieza Boriska, tanú, Deutsch Jázsefnél 1 év óta szolgál. Előadja, hogy aug. 29-én este 9 óra tájban elkezdték Deutsch boltajtaját dobálni; nemsokára sokan bejöttek az udvarba, egyet lőttek, azután a konyhaajtót vágták. Mikor a konyhaajtót vágták Kis Baksa Ferenc hozzájuk ment az istállóhoz, hol ő, eigányaszszony és Tál Teréz az istálló ajtó előtt feküdtek és mondta: Boriska, ha egyet szólsz, hogy engem láttál, uton útfélen összevagdallak, ha pedig tudnám, hogy szólsz, itt agyon vágnálak. Erre tanti válaszolta: Nem bánom Ferkó, tehet, mit akar, mire Kis Baksa Ferenc megfordult és a többség közé keveredett, többé őt egész este nem látta. Pécsy István az udvaron volt, látta, tőlük mintegy 9 lépésnyire valakivel beszélgetni, ezért ismerte őt fel. Negyed órára, hogy Baksa Ferkó tőlük elment, vágták be a konyhaajtót, a mit onnan tud, mert ekkor rohant be a nép, elkezdték a portékákat kihordani. Miután Asboth Anna mondotta, 'hogy menjenek be ők ís, mentsenek gazdájuk számára amennyit lehet, ezután a konyhaajtón ők is bementek, s portékákat szobából kivittek az istállóba a kocsis ágyára, meg a kis kertbe a ribizli alá ágviruhát. A konyhában és szobában teljesen sötét volt. Mivel ő segített előttevaló napon gazdájának pakolni, tudta, hogy merre voltak a bepakolt kisztlik. Tál Teréz, Asboth Anna utánna mentek a szobába, s mindegyik ölébe vett kisztlibe pakolt holmikból, a mi többnyire kendőkből, ruhafélékből állott. Asbóth Anna kétszer volt a boltban, Tál Teréz egyszer, tanú egyszer sem. A boltba nem látott; ott mit csináltak, nem tudja, senkit sem ismert fel egész idő alatt. — A nagy kisztli tartalmát majdnem egészen kiürítették, mikor utoljára bement, egy legény szintén keresgélt benn, nem látta, hogy valami lett volna kezében. Egészen mellette állt, ugyanakkor hajolt a kisztlibe, mikor tanu. A fosztogatók egymásközt nem beszéltek. Tanu és társai féltek, de életüket, halálukat feltették, mégis közikbe mennek. Baksa Ferenc fenyegető szavait nem indulatosan, de fennhangon mondta. Fenyegetésére tanu nagyon nem ijedt meg, mivel tudta, hogy ott nem bántja, mert mondta neki: tehet, a mit akar. Tanu (két kezét válla felé emelve) mondá: így fenyegette Baksa Ferenc kis fejszével mintegy négy lépésről. A tűzoltók reggelig maradtak a háznál, velük beszélt. Azonnal megmondták a tűzoltóknak, hogy holmikat takarítottak gazdájuk számára, a kik mondták, csak hordják be, azonban hogy melyik mondta a tűzoltók közül, nem tudja. Hogy Baksa Ferkó megfenyegette, a tűzoltóknak nem mondták. Egyedül ment hozzájuk. Tanu nem kötötte ki gazdájánál, hogv kinn feküdjék. Gazdája mondotta neki, mindegy, akár benn, akár künn fekszik, mivel pedig a többi cselédek is az istálló melletti kamrában szoktak aludni, ő ís ott maradt. Nem beszéltek előre össze, hogy ha a rablók által felismertetve, megtámadtatnak, mit mondanak nekik. Felismerés esetében azt mondták volna, maguk számára viszik a portékákat és pedig azért, mert féltek, hogy bántják őket, ha azt mondják, hogy gazdájuk számára. Kendőjüket arcukra előre lehúzták, hogy fel ne ismertessenek. Tanu szemébe mondja Kis általa mondott fenyegető szavait és emelte. Mire Kis Baksa Ferenc felel annyi ismeretségem, ha gyilkosságot nem szólítok meg ismerős cselédet, volt, még a nyáron elvesztette. Gyurieza Boriska: Igen, nekem mondta, fel is emelte rám fejszéjét. Asboth Anna újból megkerdeztetven, ismét mondja: nem látta, hogy kezét felemelte, hóna alatt látott valamit, de mi, bizonyosan nem tudja. Megkérdeztetvén, ha Baksa kezét felemelte volna, a fejszét meg kellett volna-e látnia, felel Asboth: igenis. Gyurieza Boriska: De igen, felemelte ugy, amint mondtam. , Kis Baksa Ferenc: Nem igaz, hogy fejszém volt, nem igaz, hogy felemeltem; nem igaz, hogy ott voltam. Baksa Ferencnek hogy fejszéjét rá : nem igaz, van akarok elkövetni, Kis fejszéje nem Ezek össze vannak stimmelve, mint egy gazdának cselédei. Asbóth Anna: De igen Ferkó ott voltál, de fejszét nem emeltél fél. Gyurieza Boriska: Azt nein néztem, ott állt lábamnál, megszólított, felismertem. A tárgyalás fél 7-kor fél órára felfüggesztetett. Tárgyalás 7 órakor folytattatik. Kovács Zsigmond tanu, tűzoltó, előadja, hogy Deutsch házánál kiütött tűz eloltásánál jelen volt. Házheliek közül ott találtak két szolgálót, kocsist, ennek feleségét. Ezek mondták nekik tűzoltóknak, hogy gazdájuk számára több féle portékát takarítottak, de azt nem említették, hogy Baksa Ferenc udvarban volt és hogy őket levágással fenyegette. Reggelig a háznál volt. Ferccz László tanu első vallomásához képest újból valj a: Deutsch cselédei neki nem mondták, hogy gazdájuk számára portékát takarítottak, portékákat nem látta. Tál Terézzel szemben erősíti, hogy ő Tálnak nem mondta, hova vigye a portékákat; mert a portékákát nem is látta. Rosszúl emlékszel reá. Reggel hordtátok, mikor gazdátok haza jött. Tál Teréz: Igenis, Laci bácsi is látta a portékákat. Borozsán Ferencné vallomása szerint együtt lakik Baksa Ferenccel, a kit kaszával harangszókor látott megjönni jól becsípve. Hazulról elment-e este, nem látta, hanem harangok félreverésekor. Pécsy István tanu muzsikus, egyúttal napszámos, elmondja, mikor az istálló felé ment bevágták a konyha ajtót, istállótól kiáltott egy legényre: Ne bántsák, rosz vége lesz. Itt nincsennek izraeliták, menjenek zsidót kergetni oda, hol vannak. Az után a boltba mentek, ő az istállóba, később mi történt, nem tudja. Udvaron nem beszélt mással, mint Baksa Fereeeel, a ki az ajtót bevágta. Ez mondotta hangosan: Gyertek, verjük agyon ezt is, olyan mint a zsidó. Baksa Ferencet a boltba bemenni nem látta, portékát vinni sem látta. Hallotta, mikor Baksa Ferenc fenyegette Boriskát, ott volt jelen, faktükben fenyegette. Baksa Ferencet felismerte, oda ment lábukhoz. Hallotta a lövést, Baksa Ferenc lőtt pisztolyból az ablak felé, mivel lövés után az ablak nem csörömpölt, azt hiszi, csak vaktöltés volt. - Gyuricára Baksa Ferenc két kézzel fogta a fejszét, erős hangon beszélt. Látta Csaby kanászát az udvarban, lopott tárgyat nála nem látott. 10-től 11 ig tartott a rablás. Előbb 9-et mondott? Felel: az ember elbotlik. Söjtörön azért nem vallott, mert félt, hogy agyonverik. A cselédeknek portékát kihordani nem segített. Nem beszélte el a cselédeknek és a feleségének, hogy Baksa Ferenc őt megragadta és hogy az lőtt; egy lövés volt. Tanút szeptember 1-én letartóztatták 16-áig. ' Baksa Ferenccel szembesíttetvén, elnök felhívására, beszélje el, mit csinált Baksa Ferenc, általános derültség közt a kérdés többszöri megmagyarázása után is egymás után hangosan kérdezgeti Baksától: Hát mit tettél Ferkó ? Tanu minden kísérlet dacára nem felelt, egyűgyüen kijelentette, nem érti ezt. Elnök kéri törvényszéki orvost, észlelését tanura is terjeszsze ki, azután Baksa Ferencet kérdezi, igaz-e, hogy őt Pécsy látta, a mint a konyha melletti ablakba pisztollal lőtt, mellén ragadva tanút megrázta, a tömeget tanu bántalmazására felhívta, az istálló előtt őket fenyegette. Vádlott: Mind hazugság, a mit tanu mondott. Maguk az én képemben bizonyosan mást elnéztek, üeutesh házánál nem voltam. Pécsy: Ne tagadd Ferkó, te fogtad meg mellemet. Horváth Józseffel szemben tanu állítja: ott volt a boltban. Vádlott: Nem igaz. Tanu: Ott voltál az udvaron, botoddal az ajtót is feszegetted. Vádlott: Hazudik, nem voltam ott. Tárgyalá fél 10 órakor felfüggesztetett. ütődik nap. (hétfő). Felfüggesztetett tárgyalás 9 órakor folytattatik. Összes beidézett tanuk kihallgattatván, elnök felhívja kii-, ügyészt, váljon szükségesnek tartja-e ujabb tanuk beidézését és kihallgatását? Kir. ügyész saját részéről ujabb tanuk beidézését nem kívánja. Hasonló értelemben nyilatkoznak a védők is. A tárgyalás kiegészítése végett felolvastattak a tárgyalás alatt levő bűnügy felvilágosítására szolgáló összes iratok, nevezetesen a vádlottak kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvek, születési évet igazoló anyakönyvi kivonatok, valamint erkölcsi bizonyítványaik. Kis Baksa Ferencről a söjtöri elöljáróság által kiállított bizonyítvány igen kedvezőtlenül nyilatkozik, őt úgy tünteti fel, mint kicsapongó és gonosz indulatú embert. Hasonlólag terhelőleg szól a községi bizonyítvány Szakáll Györgyről is, a ki ugy van feltüntetve, mint ki fél év óta a falu népének izgatásával foglalkozik. Másik két vádlottról kedvezőleg szól a községi bizonyítvány. Felolvastattak azután a tanuk erkölcsi bizonyitványai, ezek mind kifogástalanok. Ez iratok felolvasása után elnök felhívja a törvényszéki orvost a vádlottakra vonatkozó észleleteinek előadására, mire az orvos előzőleg vádlottak idegrendszerét egyenként tüzetesen észlelés alá vévén, véleményét vádlottakra vonatkozólag a következőkben terjeszti elő: ..A tárgyalás egész folyamán át tett észleletek alapján szerzett tapasztalatokból, nevezesen vádlottaknak hozzájuk intézett kérdésekre adott feleleteik minőségéből, arckifejezéseikből, tárgyalás egyes mozzanatai alkalmával tanúvallomások alatti maguktartásából ítélve állíthatom, miszerint az előadás felfogása, az Ítélet következetességében i összhangzat vádlottak egyikénél sem hiányzik. Gondolataikat érthetőleg kifejezni, logika követelte rendben előadni, sőt önálló eszméket is alkotni képesek, miért is vádlottak ép és egészséges elméjű egyének közé számítandók, kiknek cselekedetei szabad önelhatározás következményéül tekintendők. Ezzel a bizonyítási eljárás befejeztetvén, elnök fehivja kir. ügyészt a"vád előtérjesztésére és egyszersmind a végindítvány megtételére.