Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1883. november 30. 45. szám. Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 7 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. Nyi Ittér petitsora 12 kr. társadalmi, közművelődé sí és gazdászati hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérnientetlen leveleket esak ismert kezektől fogadunk el. Kézii ltokat nem kiíldiiiik vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Olvasóinkhoz. Lapunk jelen számával második é\ i pályafutását fejezi be. A lefolyt idő alatt bő alkalma volt a n. é. olvasó közönségnek meggyőződni arról, hogy a lap megindításakor kitűzött elvekhez szigorúan ragaszkodva, lépésről lépésre igyekezünk nemes feladatunkat megvalósítani. Valamint a múltban legfőbb törekvésünk oda irányult, hogy lapunk a megyei események híí tükre legyen és e mellet élénk figyelemmel kisértünk városunk és vidéke érdekeire befolyást gyakorló minden egyes mozzanatot: ugyancsak e kettős cél fog szemünk előtt lebegni a jövőben is. Ezt tenni annyival is inkább legszentebb feladatunknak tekintjük, mert e körülményben gyökerezik legfőkép lapunk létjoga, ez volt fennállásának biztosítéka a múltban s ez fog lenni a jövőben is. Dacára, hogy lapunk a legolcsóbb megyei lap és kiállítása tetemes költségünkkel jár, mégis az események összetorlódásakor, a nélkül, liogy e részben legcsekélyebb kötelező Ígéretet tettünk volna, a jelen évben tízszer adtunk mellékletet, hogy a közönség igényeinek minden tekintetben eleget tennünk sikerüljön. - Ezen áldozattal járó intézkedést a szükséghez képest lenntartjuk a jövőben is. Ez uton akarjuk részben ugyanis meghálálni azon szives pártfogást és anyagi támogatást, melybe a n. é. közönség lapunkat részesíteni kegyeskedik. Lapunk a „Zalarnegyei gyazdasági Egyesület" hivatalos lapja levén, az olvasó közönség az egyesület működéséről lapunk utján teljes tájékozást szerezhet; mivel az egyesület minden nemű hivatalos közleménye lapunkba foglaltatik. Az előfizetési ár, dacára a nagymérvű kiadásoknak, csak a régi leend t. i. egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, negyed évre 1 frt. Az előfizetési pénz legcélszerűbben pósta-utalványnyal küldhető a lap kiadó hivatalához. Helvbeli előfizetőinknek egyúttal értésére adjuk, liog\ új évtől kezdve a lap részére tett előfizetésekről szelvényes nyugtatványokat fogunk adni a netáni tévedések kikerülése végett. Kérjük az előfizetés mielőbbi megújítását, hogy a nyomtatandó példányok száma felől idején kellő tájékozást szerezhessünk. „Zalamegye" szerkesztősége és kiadóhivatala. Az első karácsonyfa. Az elvetett mag megfogamzott, mert terO o o mékeny talajra talált, gyöngéd női kezek ültették el a magot, s mikor az csirát hajtott, ápolták teljes odaadással; Isten megjutalmazta fáradozásukat, gyors növekedésnek indult a gyenge hajtás, s nlig egy év leforgása alatt előttünk állott a sok szép gyümölcscsel megrakott karácsonyfa. A szülők vonzalma övéik iránt és a gyermekek ártatlan öröme a szeretet ezen ünnepén vonzó képét adja a családi összetartozandóságnak. A karácsonyfa körül csoportosul az apró népség, s megleli rajta mindazt, a miről előbb csak álmodott. Uton útfélen sok mondani valójok van egymásnak, s emlegetik nagyba, hogy mivel jók voltak, milyen szép jutalomban részesültek. De sokan voltak eddig olyanok, a kik ezt sóvárogva nézték messziről, s kön \ telt szemekkel panaszolták el, hogv ők másokhoz képest milyen boldogtalanok. Azt gondolhatná az ember, hogv előbb talán mégis boldogabb idők jártak, mert ily nemű jótékonyság gyakorlásának szüksége nem merült tél; talán nem volt anntyi röghöz tapadt szépéin'. kinek testén alig) akad meg a rongy? Nem volt annyi árva, kik a jó lelkűek gyámolítása nélkül elesnének a létért való küzdelemben ? Volt előbb is elég; a társadalmi bajok alig egy két kivétellel régiek, hanem az értelem új. mely azokat a magok valóságában felismeri. s az emberszeretet, mely orvosolja. Zalamegyének nincsen árvaháza, hol az elhagyatott gyermekek menedéket találnának; a balaton-füredí szeretetház áldása ugyan vidékének. de nem rendelkezik olyan alappal, hogy a megyei árvaháznak helvét pótolhatná; nincs is kilátás arra, hogy ilyen a közel jövőben létre jönne, s igy az árvák egyesek könyöriiletességéből tengődnek. A tél rendesen ruhátalanul találja őket; sokszor megesik e miatt, hogv oktatás nélkül is maradnak, mert télen a ruha hiánya tartja otthon őket, nyáron pedig munkára alkalmazzák. Ezek ügyének felkarolása céljából keletkezett városunkban a karácsonyfa egylet, és sikeres tevékenységének gyümölcsét az idén mutatta be először. F. hó 24-én karácsony előestéjén történt meg azon ruhák kiosztása, melyeknek elkészítésére nagv részben egyleti tagok válalkoztak. akiknek önzetlen fáradozását bőségesen megjutalmazta az az öröm és boldogság, mely a szegény gyermekek arcáról visszatükröződött. De ezt a szerény jutalmat mégis érdemelték, mert a szegények és elhagyatottak gondos anyjaivá lettek az által, hogv őket felruházván, egy időre elfeledtették velők szánandó sorsukat. A ruha és élelem az ember legelemibb szükséglete, és ezeknek akkor is, midőn a legegyszerűbb család is többé kevésbbé el van látva, — nélkülözéssel kellett volna küzdeni, ha a karácsonyfa egylet fel nem karolja ügyöket. Valóban emlékezetes marad az első karácsonyfa a közönségnél is, mely a sikerdús működés meglepő eredményét látta rajta, de meg a szegén)' gyermekeknél is, kik között gyümölcsét kiosztották. Mi azt hiszszük, hogy ezt a jó termő fát, — melynek árnyában oly sokan enyhülést találtak — kiszáradni nem engedik, sőt meg vagyunk győződve, liogy termékenyítő nedv gyanánt fog rá hatni az a sok örömkönnyü, melylyel annak tövét az árvák és elhagyatottak megöntözték. .. * .. A zalamegyei jegyzői egylet választmánya f. hó 10-én tartott választmányi gyűlésének határozatából kifolyólag az 1*74. évi XXV. t. e. módosítása tárgyában készített törvényjavaslat 20. §. érdemében a megye törvényhatósági bizottsági közgyűléséhez a következő kérvényt terjesztette be: Tekintetes megyei bizottság! A nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszter úr az 1874. évi XXXV. törvénycikk módosítása tárgyában törvényjavaslatot készített, melynek 20. §-a következőleg van szövegezve: „Telekkönyvi jogok szerzésének, megváltoztatásának. vagy megszüntetésének telekkönyvi bekeblezése a telekkönyvi hatóság által magánokirat alapján csak azon esetben rendelhető el, ha a magánokiraton a felek névaláírásainak, keresztvonásainak, vagy kézjegyeinek valódisága közjegyzőileg bizonyítva van." A törvényjavaslat indokolása szerint a magas kormány, ennek törvényerőre emelé»e és életbeléptetése által minden más intézmény megsértése nélkül a telekkönyvi visszaéléseknek óhajtja elejét venni s ez által a közügynek hasznos szolgálatot tenni vél: ezen törvényjavaslat illetőleg 20. §-a s indokolásával szemben Zalamegye jegyzői kara egészen ellenkező következtetésre jutott, mint a mi annak tulajdoníttatni szándékol tátik; tehát a közérdek iránt táplált nemes érzeténél fogva férfiasan, minden habozás nélkül kijelenti, hogy az úgynevezett „hitelesítési kényszer" életbe léptetése által több intézmény nyílt megsértésével és a nagy közönség kiszámíthatatlan károsításával egyedül a közjegyzői jövedelem fokozása eéloztatik : mert a nagyobb és kisebb birtokosoknak egyaránt megnehezíti a vagyonuk feletti szabad rendelkezhetést, és mert a miveltség oly magas /.invonalán álló ügyvédi kar, valamint a községi jegyzői testülettől elvonja a magánokiraton alapuló jogügylet bekebleztetésének lehetőségét, midőn a névaláírások hitelességének bizonyítását a közjegyzőre ruházza. A mint felemlíteni bátorkodtunk, a szóban forgó törvényjavaslat által első sorban az egyéni jog sértetnék meg, és a nagyobb birtokos osztály is a „hitelesítési kényszer" s az ezzel járó tanuszerzés kellemetlenségeinek alá vettetnék, de másod sorban ezen egyéni jog megszorításával a nagy közönség anyagi romlása hatalmasan előidéztetnék és a magas kincstár is tetemes rövidséget szenvedne. A ki a nagy közönség körében él, az ismeri a szegény nép zilált anyagi helyzetét és tudni fogja, hogy egyesek 10 frt sőt még ezen aluli értékű jogügyletet is kénytelenek megkötni, vájjon kivánható-e az, hogy ilyen jogügyletek megkötésének hitelesítésére a felek a közjegyző székhelyétől több órányi távolságra fekvő lakhelyükről, személyüket ismerő tanukat is költséges fuvaron beszállítva a közjegyző előtt megjelenjenek és ott ismét az azonossági tanuk szerzése kellemetlenségeinek magokat alávessék? Vájjon követelhető-e a/,, hogy a félek időtöltés, fáradság és költségekkel együtt annyit, vagy többet költekezzenek, mint a milyen értéket a jogügyleti összeg kitesz? Azt hiszszük, a ki a nép. élet mozzanatait csak felületesen is ismeri, ezen feltevésre „nem"-mel fog felelhetni; ha tehát az említett törvényjavaslat törvényerőre emelkednék, a telekkönyvi állapot csak ziláltabbá tétetnék és a felek által magok között kötött jogügyletek be nem jelentésével a magas kincstár is tetemesen károsíttatnék. A törvényjavaslat azon indokolására, hogy a közjegyző által történendő hitelesítések a telekkönyvezési visszaéléseket megszüntetni fogják, csak azt említjük fel, bog) 7 az ily nemii visszaélések száma oly csekély, hogy a nagy közönség érdekét ezen ok miatt szem elől eltéveszteni nem szabad, és hogy egyes eseteket említhetnénk fel, melyek szerint a telekkönyvi visszaélések épen közjegyzői okiraton alapulnak. A közjegyzői intézmény módosításáról levén szó helyén valónak látjuk felemlíteni, hogy azok által akár a kis-, akár a nagykorúak érdekében tartott hagyaték tárgyalások alkalmával a telekkönyvi állapot nem egészen hozatik tisztába; mert számos példával bebizonyítani tudnók, hogy egyes birtok részletek, melyek az örökhagyó által még életében eladattak és valami ok miatt a vevő nevére át nem írattak, a hagyaték tárgyalás alkalmával érintetlenül hagyatnak és az eredeti birtok-iven továbbra is a volt tulajdonos nevén megmaradnak, holott a hagyatéki tárgyalásnak egyik főcélját, a birtok állapot tisztába hozatala képezi. A törvényjavaslat azon célzatát, mely a községi jegyzőt népe bizalmától az által, liogy az előtte történt aláírások vagy aláíratások nem hitelesek, megfosztani é a községi jegyzőt csekély mellékes keresetétől elütni akarja, említés nélkül szinte- nem hagyhatjuk; mert ha a jegyző iránti bizalom megingatva van, azt a magas kormány is mélyen érzi; és mert a községi törvény alkotása és a jegyzői fizetés megállapítása alkalmával a mélyen tisztelt képviselő házban hangsúlyoztattatott, hogy a jegyzők fizetése ezúttal magasabb összegben azért nem állapittatik meg, mivel a néppel való érintkezése folytán némi mellékes jövödelemre is számíthat. Nem fejtettük ki részletes- n a törvényjavaslat káros hatását, csak főbb pontjaiban jeleztük, hogy átalában a nagy közönség és egyesek érdekeit mélyen sértik. A felhozott indokoknál fogva tisztelettel kérjük a tekintetes megyei bizottságot: miszerint a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszter úr által annak idejében beterjesztendő törvényjavaslat, illetőleg annak 20. §-a viszszavonása tárgyában a mélyen tisztelt képviselőházhoz feliratot benyújtani méltóztassék. Tisztelettel maradván a tek. megyei bizottságnak alázatos szolgái a zalamegyei jegyző egylet képviseletében : Illés Lőrinc nemes-apátii körjegyző, egyleti elnök. Kaics József bucsu-szent-lászlói körjegyző egyleti jegyző. Az uj ipar-törvényjavaslat. Iparosaink körében általános óhaj volt az ipartörvényt tartalmazó 1872. évi VIII. t. c. módosítása. Az iparügyi minisztérium kebelébeu legközelebb készítették ei