Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A parasztság

választmány intézte az ügyeket, és gondoskodott a telepítésről, a kitermeltetésről mindaddig, míg át nem vette az állami erdőgazdaság a felszabadulás után. Tiszteletdíjat csak az elnök és a pénztáros kapott. A közbirtokossági erdő évszázados hatalmas fáival hosszú évtizedeken keresztül a község legszebb erdőterülete volt. Szélénél szívesen legeltettek, belsejében pedig nagyon sok gomba termett. Az első labdarúgó pályát is mellette, a — fácányosi lapon — alakították ki. Legeltetés a közbirtokossági erdő szélén Többször említés történt arról, hogy jól gazdálkodni és vásárolni az tudott, akinek pénze volt. Pénzhez többféle módon lehetett hozzájutni: árueladással, munkával, kölcsönnel. Első kettőről már volt szó, nézzük meg a harmadik módot. Pénzt legtöbbször nem kamatra kölcsönöztek, hanem „megszógálásra". Jobban járt az ingyen napszámosokkal — aki adni tudott —, mint a kamattal. Azt, hogy kit hányszor hívtak el dolgozni, attól függött mennyit kölcsönzött. Kamatra pénzt kapni a Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaságtól lehetett. „A világháború előtt a lakosság meglehetősen el volt adósodva a helybeli takarékpénztárnál, de tartozásait azóta a pénz értékcsökkenése folytán könnyen kifizette." — írta Csizmazia György jegyző.

89 A takarékról néhány adat: Elnök gróf Batthyány Zsigmond, vezérigazgató Persay Andor gyógyszerész, pénztárnok Kunsnig Antal kéményseprő-mester, könyvelő Brüll Imre 89 Cs. Gy. N. k. m.