Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat
A járványok közül, melyek rendszeresen előfordultak és pusztították a lakosságot, meg kell emlékeznünk az 1812-es himlő-járványról, mely Zala megyében döntő lökést adott a himlőoltás bevezetésének megszervezéséhez, melv a XIX. század közepére általánossá és rendszeressé is vált. De sainálatos tény az is ezzel kapcsolatosan, hogy az 184fl-es évek megyei egészségügyi szakvezetése nem ismerte fel a revakcináció jelentőségét, és 'azt, mikor felvetődött ..Sem szükségesnek, sem elfogadhatónak" nem tartatta. 30 A gyógyszertárat a ladiszlaita tartományhoz tartozó nagykanizsai ferences szerzetesek alapították és 1714-ben már biztosan működött. Erről a szerzetesrend számadáskönyvében található bejegyzés tanúskodik. 31 A gyógyszertár nyilvánosan működött, kezelését a rend kirurgus-patikáriusai végezték. Időszakosan, ha a rend személyi állományában ilyen foglalkozású laikus testvér nem volt, polgári személyekkel kezeltették. E polgári -személy végzettségét nem sikerült megállapítani, feltehetően kirurgus lehetett és az 1730-as években működött a kanizsai ferences gyógyszertárban. Ezt az adatot érti félre Barbarits helytörténeti munkájában mikor így ír: ,,A gyógyszertárt 1730-ban adták el (t. i. a ferencesek) egy polgári személynek." Ez a személy valószínűleg időszakosan csak bérlője lehetett a gyógyszertárnak. A gyógyszertárt kezelő laikus testvérek közül Büx (Pix)? Simon neve ismert, akit Szomolányi Antal a rendház krónika írója (1770) „nominatissimus Apothecarius"-nak nevez. A ferences rend 1769-ben a gyógyszertárat definatori határozattal a Somogy megyei Segesdre helyezi át. Már a határozat előtt palini Inkei Boldizsár a kanizsai és segesdi zárdák szindikusa a feltételezett szándék lebeszélésére és megakadályozására indít akciót. Rávette Zala megye alispánját, Forintos Gábort, hasson oda, hogy a rendi tanács másítsa meg elhatározását. Indokul azt hozta fel, hogy a megye egyeteme és közönsége rossz néven veszi a gyógyszertár áthelyezését és esetleg a rendház környékének lakói alamizsnáikban ellanyhulnak. 2000 Ft-os alapítványt helyez kilátásba a segesdi kolostor javára, ha a döntést megváltoztatják. A rendtartomány hajthatatlan maradt. Somogyban nagyobb anyagi támogatásra számítottak, ui. ebben az időben csak két gyógyszertára volt Somogy megyének. A gyógyszeranyagokat eladták egy polgári gyógyszerésznek, a berendezést és fölszerelést, melyet 4000 Ft-ra becsültek a segesdi kolostorba helyezték át. Ez időtől a segesdi kolostor látta el gyógyszerekkel a nagykanizsai rendházat is. Nagykanizsa első polgári gyógyszerésze Reiner Antal volt, aki a gyógyszertárat az 1780->as évek derekán eladta Thein Jakab gyógyszerésznek. Thein Jakab működéséről igen keveset tudunk. 1786. jan. 27-én Sümeghy József alszolgabíró vizsgálatot tartott, Thein Jakab gyógyszerész feljelentésére, a nagykanizsai kereskedőknél. Megállapította, hogy Perl Izsák, Sarnózy József, Géber György és Piler Ferenc kereskedők nem az előírásoknak megfelelően tárolják a gyógyításban is használatos szereket. Az elkobzott árucikkekről Thein J. kimutatást készített és azt felterjesztette Zala megye főispánjához. 32 30 Blázy 1972. 31 P. Takács 32 Zm. kgy. 1786. jan. 27. 1—4.