Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat

A járványok közül, melyek rendszeresen előfordultak és pusztították a lakosságot, meg kell emlékeznünk az 1812-es himlő-járványról, mely Zala me­gyében döntő lökést adott a himlőoltás bevezetésének megszervezéséhez, melv a XIX. század közepére általánossá és rendszeressé is vált. De sainálatos tény az is ezzel kapcsolatosan, hogy az 184fl-es évek megyei egészségügyi szakveze­tése nem ismerte fel a revakcináció jelentőségét, és 'azt, mikor felvetődött ..Sem szükségesnek, sem elfogadhatónak" nem tartatta. 30 A gyógyszertárat a ladiszlaita tartományhoz tartozó nagykanizsai ferences szerzetesek alapították és 1714-ben már biztosan működött. Erről a szerzetes­rend számadáskönyvében található bejegyzés tanúskodik. 31 A gyógyszertár nyilvánosan működött, kezelését a rend kirurgus-patiká­riusai végezték. Időszakosan, ha a rend személyi állományában ilyen foglal­kozású laikus testvér nem volt, polgári személyekkel kezeltették. E polgári -személy végzettségét nem sikerült megállapítani, feltehetően kirurgus lehetett és az 1730-as években működött a kanizsai ferences gyógyszertárban. Ezt az adatot érti félre Barbarits helytörténeti munkájában mikor így ír: ,,A gyógy­szertárt 1730-ban adták el (t. i. a ferencesek) egy polgári személynek." Ez a személy valószínűleg időszakosan csak bérlője lehetett a gyógyszertárnak. A gyógyszertárt kezelő laikus testvérek közül Büx (Pix)? Simon neve ismert, akit Szomolányi Antal a rendház krónika írója (1770) „nominatissimus Apothe­carius"-nak nevez. A ferences rend 1769-ben a gyógyszertárat definatori hatá­rozattal a Somogy megyei Segesdre helyezi át. Már a határozat előtt palini Inkei Boldizsár a kanizsai és segesdi zárdák szindikusa a feltételezett szándék lebeszélésére és megakadályozására indít akciót. Rávette Zala megye alispánját, Forintos Gábort, hasson oda, hogy a rendi tanács másítsa meg elhatározását. Indokul azt hozta fel, hogy a megye egyeteme és közönsége rossz néven veszi a gyógyszertár áthelyezését és esetleg a rendház környékének lakói alamizs­náikban ellanyhulnak. 2000 Ft-os alapítványt helyez kilátásba a segesdi kolos­tor javára, ha a döntést megváltoztatják. A rendtartomány hajthatatlan ma­radt. Somogyban nagyobb anyagi támogatásra számítottak, ui. ebben az idő­ben csak két gyógyszertára volt Somogy megyének. A gyógyszeranyagokat eladták egy polgári gyógyszerésznek, a berendezést és fölszerelést, melyet 4000 Ft-ra becsültek a segesdi kolostorba helyezték át. Ez időtől a segesdi kolostor látta el gyógyszerekkel a nagykanizsai rendházat is. Nagykanizsa első polgári gyógyszerésze Reiner Antal volt, aki a gyógy­szertárat az 1780->as évek derekán eladta Thein Jakab gyógyszerésznek. Thein Jakab működéséről igen keveset tudunk. 1786. jan. 27-én Sümeghy József alszolgabíró vizsgálatot tartott, Thein Jakab gyógyszerész feljelentésére, a nagy­kanizsai kereskedőknél. Megállapította, hogy Perl Izsák, Sarnózy József, Géber György és Piler Ferenc kereskedők nem az előírásoknak megfelelően tárolják a gyógyításban is használatos szereket. Az elkobzott árucikkekről Thein J. ki­mutatást készített és azt felterjesztette Zala megye főispánjához. 32 30 Blázy 1972. 31 P. Takács 32 Zm. kgy. 1786. jan. 27. 1—4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom