Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalacsány 24.499. 56

Zalacsány. 1398: Chan /PRT X, 605/, 1720: Csány /Regn. Conscr./, 1892: Zalacsány /Hn/. A Csán ismeretlen eredetű személynévvel azonos / Kniezsa: Keletm. hn. 268./ Névt. V.7.- II.3. -A* 2. Zalacsány

, Zala vármegye Zalaszentgrőti járás Csány. Poss. Chant / 1423: El. 11389., 1498: Zalai okit. II. 638. 1513: Dl. 32206./ lila Zalacsány, Keszthelytől é.ny. - 1513-ban a kapornaki apátságnak 7 jobbágy portája volt itt. Ezenkivül azonban a Csány cs. is birtokosa e helységnek. - Csánki: III.p. 40. Csány. Magyar falu, a Zala jobbpartján Kostyánnal szemben. 1. és 1/4 mérföldnyire a St. Gróttól, délkeletre, 1782-ben élt itt egy nőszemély, aki 103 éves korában is még maga főzte aratóinak az ételeket. - Korabinsky: p. 37. - 1786. Magyar falu, birtokosai a Csány urak, lakosai katolikusok, feke szik a Zala vize mellett, Kustánnyal által szemben, Szentgróttól 1 és 1/4 mérföldnyire, Korabinsky Mátyásnak Lexikonja szerint 1782. esztendőben itten egy jó erőben lévő 103 esztendős asszony vala, aki az ételt munkásainak maga megfőzvén, maga szolgáltathatta eleikbe, hat írja termékeny, legelője elég, szőleje meglehetős, melynek borait könnyen eladhatják, fája is elég, elsőosztálybéli. - Vályi: I.p. 373. - 1796. Palu, rk. templommal és parochiával. 63 ház, 495 rk. lakossal.Nagy: I.p. 343. - 1828. Magyar falu, rk. templom és plébánia. Terméken;,, talaj, szőllőtermelés, legelő, erdő. P.u. Csányi. Pekszik a Zala folyónál, 2 és 1/2 mérföldnyire Zalabértől. - Thiele: I-II. p. 113. - 1833. Csány magyar falu, 555 kath. , 2 evang., lakos. Kath. parochia, templom. Jövedelme rákászat a Szálában. P.u. a Csányi familia. Pényes: I.p. 506. - 1836.