Szentpéterúr-Tótszentmárton - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 22.

Tornyiszentmiklós 22.461. 18

szabdalt. Főleg a Kerka melletti réteket érik áradások. Határának nagyrésze mintegy 3000 kh. Újfaluban a herceg E3zterhézy-féle hitbizomány hoz tartozott, átlag 70 cselédet fogMkoztatott. A lakosság átlagosan 5 kh körüli földön gazdálkodott, de sok volt a törpebirtokos. Nagy szegénységben éltek, mert csekély szántójuk is hol az áradásoknak, hol vadkárnak esett áldozatul. Jelentős volt mindig a két ősfoglalkozás: a halászat és a vadászat. Előbbit a Kerkén éa holt Murán űzték, tapogató hálóval, varsával, emelőhálóval, szigonnyal. A halászok halászszövetségbe tömörültek, hálójuk és szerszámaik a folyó mellett lévő hézban voltak. A Kerka sokféle halban volt rcndkivül gazdag. Huzóhálóval pontyra, kecsegére, csukára, harcaára és pontyra, szigonnyal csukára, harcsára, compóra ós tükörpontyra halásztak. Horoggal az összes halfélékre. Hálóikat maguk készítették. Huzóhálóval csak a szövetség tagjai mehettek. Élénk volt a halászélet a Kerkába ömlő Adován jugoszláv folyónál is, valamint a Mura g holtágaiban. Jelentős volt mindig a téli halászat is. A vadászatot csak tiltva, vadorzásként, ám mégis sokan művelték, de hasznot adott az erdő, a gyűjtögetésből, gombászásból és az ölfavágásból is. Mivel értékesítési lehetősége mindig rossz volt, a földjük kevés, gabonát csak saját használatra termeltek, melyet kézicséppel csépeltek el, vagy lóval nyomtattak. Mellette a burgonya és kukorica termelés volt jelentős, azonkivül ujabban paprika, dinnye, uritök. Állattartásuk mindig jelentős volt, főleg a sertés és a marhatartás. Birkát csak a herceg tartott. A szarvasmarhából legjobban a csiraökröt és a zsemlyszőrű tehenet kedvelték, azt igázták, azzal szántottak. A szagénység Baranya, ^omogy és Tolna megye uradalmaiban vállalt hathónapos sommásmunkát, vagy Gusztáv-müvében Griedelmandi Nándor birtokán dolgoztak. Itt a férfiak tavasztól őszig 60 Ft-ot, az aszszonyok és gyermekek a "kisfizetők" 30 L-ot kereshettek. A sommások leginkább Kaposvárra, Magyarcbolyra és Rédicsre jártak a későbbi időkben. Életmódjukban gyökeres változást jelentett a 40-es évek elejétől az olajvidék feltárása. Azóta a férfiak a szomszédos lovásziban az olajiparnál, vagy a Lenti üzemeknél, vállalatoknál helyezkedtek ol. De javult a helyzet azért is, mert az olajvidék feltárása óta terményeiket is jól tudják értékesíteni, az emiitett két községben.