Náprádfa-Ozmánbük - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 17.
Nyírlak (Ma: Várfölde része) 17.347. 5
Hyirlak I I. 1424: Ny lak alio nomine Nyrlak /H.Muz.Holub jegyz./ Lásd: Nyírlak I. alatt. 2. Nyírlak 1.1. 1424: Wylak alio nomine Nyrlak /M.Müz. Holub. jegyz/; 1446: Nyrlak /fest. Zalád, 126 u. = DL 93011; 1552-1553: Nyrlakosa /Div._ala 2. köt. 557 Í./j 1962: Nyirlakosa pu. /helységnévtár/ 1.2. Lásd Hyirlak I.alatt. II. A török harcok során elpusztult falu Várföldétől Ny-ra Pákaszeg, zamárfölde és Lasztonya szomszédságában dombos területen feküdt. Helyén ma is sok cseréptörmelék és tégla található-, A XIV. század második felében Lendvai Miklós birtoka, 1381-ben osztozkodás révén került a Bánffyak kezére. 1524-ben Bánffy János részén 5 jobbágy lakott egy fal és egy negyedtelken. Malma is volt. Ekkor a szentlőrinci villicatushoz tartozott. 1531-ben a kér Bánffy fivérnek 22 portáját Írták itt össze, tehát népes település volt malommal. 1589-ben Bánffy János és Nádasdy Perenc között 2 negyed s 3 1/3 sessio került osztályra , de fő birtokosa a Bánffy család maradá. Ekkor eshetett a Kanizsa ostromával kapcsolatos harcok áldozatául. Kern települt újra, 1690-re benőtte az erdő, sem kaszálható, sem szántásra alkalmas tisztás nem volt. - A török harcok után Várföldével együtt Eszterházy Pál nádor birtokába került s az Alsólendva-Lenti uradalom része lett. Területének használatáért a környék lakossága kezdetben csak tizedet és kilencedet fizettek. 1728-ban ez 8 hold föloet Is 8 kocsira való rétet jelentett. A makkoserdőt azonban az uraság magának tartotta fenn. 1769-ben 25 hold szántója után tizedet, 24 szekér szénát termő rétjo után pedig 6 forintot fizettek a várföldiek. Erdejét szorgalmasan irthatták, mert 1801-ben már 40 forintért bérelték 43 holdnyi szántóját, 30 holdnyi rétjót és 11 holdnyi erdejét. 1962-ben Várfölde külterületi lakotthelye 1 házzal és 3 lakossal. IV/1. 1524: egy fél ás 4 negyed telek, malom; 1531: 22 porta, 1589: 2 negyed és 3 egyharmad telek.; VT. 1598: 12 ház.
