Lispeszentadorján-Mikekarácsonyfa - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 15.

Mihályháza (Ma: Balatongyörök része) 15.316. 4

1.1. 1626j Puzta Mihalfalua, /L 167. XXVII. 23/5V. A Mihály személynév és a háza szó összetétele. I. 2. II. Balatongyörök szomszédságában feküdt a Balaton partján. Nevo után Ítélve nem korábbi keletkezésű a XIV. századnál és valamely nagyobb terület osztályban nyert részén alakult ki. Első említését egy XVI. század eleji keltezetlen összeírásban találjuk, amikor is Mihályfalu a neve.

1 Ez a név használatos a XVII. század közepéig, s osek 1666-ban találkozunk először a Mihályháza névformával. Később a két névalak - az előbbi Mihályi a formában - váltakozva szerepel a forrásokban. Végleges neveként Mihályháza csak századunk elején nyert megállapítást a községnevek általános rendezése kapósán. Kisnemesi családok bírták, ismerjük közülük a XVI. század első feléből a Lánoi és Kocsi családokat. Kihalásuk után a század közepén a Sárkányok kezére kerül és ezek bírják Hegyesei várához. 1565-ben bir benne a Sárkányok mellett Szörcsöki Benedek, akinek részét Gersei Pethő Pál 1569-ben erőszakosan elfoglalja. 1666ban Sárkány János részét zálegba adja Babeosai Ferenc keszthelyi kapitánynak, amelyet 1729-ben náderi adományban Babecsai Pál fiai kapnak, 1738-ban mind a Pethő, mind a Sárkány jusst, mind más részeit adásvétel cimén Festetioh Kristóf szerzi meg és ezután végig a Festetioh 3 osaIád birja. A XVI, század elején még volt 5 lakott portája, többé azonban jobbágyaival nem találkozunk, a dikajegyzékek egy esetben sem jegyzik fel. 1536-ban és 1539-ben nemesi lakói még megjelennek birtokba vezetésnél mint szomszédok, de többé ezek sem szerepelnek, a