Lispeszentadorján-Mikekarácsonyfa - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 15.

Mihályfa 15.315. 5

MXHÁLYFA h'SG 1.2. A Mihály szómélynév és a fa /falva, falu/ ösz­szetétolo. IX. A fiarnaoB novii zalai várföld nemesi rászán, KAu­konaooö területén alakult ki osztályban a névadó Mihály­nak jutott földön. Ezt a kialakulási folyamatot legke* rabbi neve, az 13^0-bon előforduló Kiskarmaos másként liihályfalva név forma világosan bizonyltja. Ez a vagyla­gos névalak 1474 után nom fordul el8 többé, általános lesz a Mihályfalva vagy Mihályháza, 1506-ban vagylagosam Mihályfalva máskánt Mihályháza. A XVI. század elejétől ez utóbbi lesz uralkodó a forrásokban, oz felelt meg in­kább a kisnemesi jellegnek. Mibályfa osak 1738-ban for­dul elő, valamint Tomasioh 1792. ávi térképén. Később a Mlhályfa név honosodik meg, sz egykori fslu emlékét őr­ző külterületi lakotthely is ezt o nevet viseli. A falucska lakossága egytelkes nemesekből ás kevés jobbágyból állott. Az előbbieket s községről Mihálybá­zlaknak nevezték. 1542-bon öt ilyen egytelkes nomosi ossIád fizetett taksát. Többé az összeírásokban szám szerint nom szerepelnek, ban em mint beiktatásnál szom­szédok, mint adományésok és panaszosok 1532-1564. évek között többször előfordulnak. A Zalapai és Gyomoréi csa­ládnak feljegyzik úrbéreseit is, do ezek mind szegények és zsellérek. 1548-ban 8, 1566-ban 2 a szegények száma, az utóbbi évben még 4 lakatlan telket is feljegyeznek. Lakottságára utolsó adatunk 1567-ből való, amikor már ossk egyetlen zsellér lakója volt, oz Zalapai Lőrinc nemesi kúriájában lakott. Ettől kezdve puszta, nemesi és paraszti lakói elhagyták. 1597-ben tiltakozással kapcso­latban még előfordul, do azután 174l-ig nem hallunk róla

Next

/
Oldalképek
Tartalom