Lagd-Ligetfalva - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 14.

Letenye 14.289. 73

1. Le ténye 1347: Letenye /ZG I, 467/ 1350: Letenye /Kubinyi lt. Holub jegyz./. A szláv Ljut- tőből származó Ljutina,személynévből származó elnevezés / Miklosich: P. 209., Kniezsa: MJy XXXVI. 20. V.ö. Pais: MNy XXVI. 296/. Névt. II.3. 2. Letenye. Zala vm. Letenyei járás 1367. Letenye. Tributum seu telonium in poss. Letenye /1347: Zalai okit. I. 467., 1367: Körmenti Ilt. álm. II. Lad. 9. n. 11./ Villa Letenye. /I354: Zalai okit. I. 551./ Poss. Letenye Cum portu super fluv. liura. /1366. u.o. II. 1G./ Vadum in poss. Letenye in fluv. Mura. /'1394: u.o. 11.264./ Lethene./ 1432: u.o. 477./ Lethenye. /1471. és 1499: Körmendi Ilt. alm. I. Lad. I.n.7. és alm. II. Lad. 5. n. 43./ Oppidum Lethenye /1498: Dl. 20756./ A Szécsieké volt suáraz vámjóval és murai révjé'el együtt. Az ő kérésükre kapta hetivásárját is, I. Lajos királytól 1367-ben. Ma Letenye, Nagykanizsától ny» felé, közel a Murához. - Csánki: III. p. 21. Szécsi Tamás vasi főispán, aki Letenye, Sziget és tartozékainak volt az ura, nem fizette meg a tizedet, ezéx't a káptalan 1507-ben őt és több más birtokost perbe fogta a személynök előtt. - Holub: p. 422. - 1507. Magyar falu, Zalaegerszegtől nem messze. - Korabinsky: p.368. - 1786. Elegyes mezőváros, földesura gr. Szapáry uraság. Lakosai katolikusok, fekszik Zalaegerszeghei nem messze, határja termékeny, más különféle javai is vannak. - Vályi: II. p. 511.- 1799. Palu, városjogot élvez, rk. templom és pa: ochia, 90 házzal, 651 rk 1 ág. ev. 6 zsidó, összesen 658 lakossal. - Nagy: I.p, 349. - 1828. Magyar falu rk. templom és plébánia. 90 ház. 1826. évben tűzvész után szabályosan, újra felépitve lett. Nagy földmüvelés, szőlőt .rmelés, erdőségek. Tejgazdaság, szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés. Urasági kastély.E falu élvezi az országos ásár ki-