Kissziget-Kürtös - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 13.

Kolon (Ma: Balatonmagyaród része) 13.264. 4

említik, a török hadigépekkel megostromolta. 1533-tól felya Hatosa ti puszta - 1594-ben "oppidum desertum" többé nem is népesül be. A prédiuta a Széchenyi család balatonmagyaródi ispánságához tartozik. 1740. évi öszszelrása szerint terület 1200 pozsonyi köblös szántó, s 144 kaszás rét, erdeje nincs. A szántók és rétek egy részét az uraság Somogy negyei jobbágyai művelik robotban, a többit tized fejében árendalják. Minthogy Magyarod jobbágyainak nincsen kaszálója, a réteket ezek használják, 1733-ban az uraság felmérette a pusztát, területe 1034 2/8 kishold, aminek több mint fele urasági szántó. A pusztán majorsági épületek állnak és urasági kocsma. Egyidejűleg némi lakosság tűnik fel benne, urasági alkalmazottak. Számuk 1735-ben ló, 1843-ban 46 lélek. Leányegyházként Kiskomáromhez tartoznak. 1301-ben az uraság a puszta bizonyos részeit a szerződésben foglalt feltótelekkel kiadta irtásra Kiskomárera és Kápolna puszta lakosainka. Állományához tartozott a régebbi időben egy földesúri malom. 1642-ben Bezencz puszta malomhely néven irjók ősze; puszta 1700-ban is, amikor utoljára emiitik.

1 IV.1. 15311 23 porta, 20 szegény, 8 lakatlan telek, 10 szabados; 15661 16 porta; 1571t 10 ház.