Kerkakutas-Kisszentgróg - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 12.

Kerkakutas 12.239. 73

Kerkakutas 1322. 1322: Kuthos /Dl. 2103. Holub jegy2./, 1334: Hetkutus /ZO.II. 278/, 1381: Hemetkutus /Dl. 6.801. Holub jegyz./, 1381: Nogkutus /u.o./, 1792: Kerka Kutas / Tomasich/. Török eredetű kut szavunk - s képzős származéka /Pais: MHy. LX. 288./ Névt. II.1. - V.3. 2. Holub II. kötet 94 ol-dal Kutas/A. Az egyik ilyen nevű falu. megyénk nyugati határa mellett fekszik, a Kerka balpartján. Lövőtől délre, s ez a mai Kerkakutas. A középkorban a Bánffyak birtokai közt találjuk, de emlékeink csak a XIV. század óta szólnak róla. De nem ősi, hanem adományos birtoka volt a Hahót nemzetségnek, mint 1334-ben olvassuk ,amikor Károly Róbert megerősítette István fia Miklóst a -"endva várához tartozó birtokok, köztük Hétkutas birtokában s megjáiatta határait is /ZO.I. 281./. Tulajdonképp hét falut fogott össze ez a név, innen van az eredete, s ezek a következők voltak: Kutas, Német­kutas vagy Németfalu, Szata vagy Szatafalva, mihó, Péntekfalva, Csöde és Újfalu /V.ö. ZO. I. 281. 284./. 1381-ben, Miklós fiainak nagy osztálya alkalmával, Németkutason 13,- Nagykutason 32 fél,- Mihón 10,- Szatán 13 fél,- Péntekfal­ván 11 fél, - Csődén 11 1/2,- Újfalun 9 1/2 telsk volt / Dl. 6802./. 1389-ben is egymásután következnek: Szata, Csede, Péntek­falva, Németfalu, Újfalu és Mihon /Dl. 7467./. 1469-ben Kutas vámját emiitik /Dl. 16.853./* s ekkor városnak /"oppidum"/ mondják. 1534-ben külön Kutas gazdasági terület, villicatus volt, s Bánffy János része a következő itt: Németfalván 3 egész, 6 féltelek, 4 zsellér, - Kutason Jí 1 egész, 14 féltelek, 7 zsellér, - Péntek­falván 1 egész, 4 fél telek és 5 zsellér,- Szatán 3 egész telek, 8 zsellér,- Osedén 6 c;;ész, 1 fél telek és egy fél puszta, s 2 zsellér, ükkor Mihó és Újfalu a csesztregi villicatusban volt, itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom