Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Kerecseny 11.233. 64

1. Kerecseay 1255s Kerechen /ÁUO XI. 422./, 1376: Feulseu-Kerechen, Alsou-Kerechen /ZO II, 130./, 1408: Gerechen /Z0.II.340/, 1851: Kerecseny /0 Fényes/. A szláv krecet szóval azonos magyar kerecset, s ebből ismeretiem módom vált kerecsen = "vadászsólyom" Kniezsa: Szláv jöv.263/ jelentésű szavunkból vált személynév /Kovács Index. V.ö. Kniezsa: Keletta. hn. 285/. Névt. II.3. 2. Kereoseny . Zala vm. Pacsai járás. Terra nobiliua de Kerchen /1270: Árpádk. uj okmt. VIII. 307./ Poss. Alsoukerchyn. / 1320: Anjouk okmt., I. 551./ Kapulnas­Kerechun, Gapulnasjerechun./ 1351: Zalai okit. I. 505./ Kere­czen, Kerechen. /1468: Zalai okit.II. 584./ Kerechen, Felsekerec­hen. / 1479: Dl. 18255./ Alább ismét: Felsewkerechen és Alsoke­rechen. /1513: Dl. 32206./ Az 1513-ik évi adólajstrom szerint, mind két helyet főleg 1 telkes nemesség lakta., Pelsőkerecseny: a Cser, Elyés, Tüttösi, a három Kuti, Biki, Szompácsi, Székely, Szőke ós Biki családok, /összesen 11./ Alsókerecsenyt pedig: a Szabó,a két Nyúl, Lovas, Tóth, Kovács, Németh és Madaras, /összesen 8 családok/ Ma Kerecseny, Nagykanizsától ó.k.-Csánki: III.p. 69. Kerecsen. Várfölde volt, melyet IV. László adományozott el Atyus mesternek. Holub: 82.- 1929. Kerecseny / Kis-Komárómtól észak-nyugatra/ Kápolnája 1345-b«n for­dul elő. 1472-ben Kerecseny plébánosa Péter. -Békefi: p. 149«- 1907. Magyar falu, 1 1/2 mf-nyire Nagy-Kanizsához, északkeletre. -Kora­binsky: p. 297.- 1786. Kerecsen. Magyar falu, földesura Porintos uraság, fekszik Oroszlán­hot neia messze, határja termékeny, fája tűzre van, s legelője is jó. Vályi: II.p. 341. - 1799. Kerecseny, falu 62 házzal, 443 rk., 20 ág.ev., 4 zsidó, összesen 4671akossal. - Nagy: I.p. 347. - 1828.

Next

/
Oldalképek
Tartalom