Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Karmacs 11.226. 59

1.1. 1531: Dániel Karmach /L 36. 45.R.Í418/; 1572: Nagh alias Dangelkarmach /L 207. 1/1166/; 1807: Dániel Nagy karmats /L 72. R. lő.A.nr.19/. I. 2. II. A zalavölgyi Hegyhát keleti' tövénél és a Gyöngyös patak jobb partján emelkedő Karmacsihát lábainál fekszik. Átfolyik rajta a Karmacsi patak. Az eredeti, Karmacsnak nevezett területhez hozzátartozott Nagy- és Kiskarmacs ós Mihályhéza puszta. A zalai vár földje volt* Fejlődése a XIII. században két irányt vett. Egyik része nemesi birtokosok faluja lett, a másik várnépeké, várszolgáké. Az előbbi rósz neve volt Kiskarmacs, ezt ez alatt a címszó alatt tárgyaljuk, az utóbbié Várnépekarmacs és ennek népe beolvadt a jobbágyság kereteibe. Bár nem emiitik forrásaink, meg kellett lenni a Nagykarmacs névnek már a XIV. században, amikor Kiskarmacs legkorábban előfordul, Nagykarmacs 1380-ig a király kezén volt, ekkor adományozta el I. Lajos Kisfaludi György mesternek. lhD8-ban élt az a Dániel nevü birtokosa, aki után a Dániel megkülönböztető jelzőt nyerte, A dánielkarmacs név lesz uralkodó ez után egészen az 1700-as évekig, a dokuraentumokben 1572-ben feltűnő Nagykarmacs eddig ritkán fordul elő, viszont a XVIII, századtól általánossá válik anélkül mégis, hogy a régi alakot teljesen ki tudná szorítani. Pl. 1807ben Dánielnagykarmacs fordul elő."

1

" Bár ebben az időben Nagykarmaccsa 1 már egyesült Kiskarmacs, hiszen 1770—tői kezdve együtt irják össze a két helyet, a két Karmacs emléke a nevekben még a XIX. század első felében is meg2 mutatkozik. A falu birtokosa 1531-ben Csoron András, 15h2-ben mellette még B

a

zsó András, Hertelendi Bernát,