Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.

Esztergály (Ma: Esztergályhorváti része) 7.139. 45

Eszter; ály 1273! Vzturgar /ÁUO IX., 40/1024/1339: Strigar /ZO 1,2/, 1335: Estergar /ZO I, 295/, 1786: Esztergál / Korabinsky/, 1796: Esztergály /Vályi/. A szláv strugar^ « a strug-% = " faragókés, gyalu" jelentésű szóból % "esztergályos" értelemben került át a magyar nyelvbe /Kniezsa: Szláv.Jöv.169/ és személynévként is előfordul. A szóvégi mai -ly a régebbi -r átváltozása /Benkő: A magyar ly hang 13/, amely jelenség más nevekben is előfordul, mint pl. Zámor/ Zámoly /Mikos: MNy XXXI, 254/. Névt. II.3. 2. H. 74.: Báránd D Esztergály U. 63.: Báránd fn.: Báránd H.: utal a mai /alábbi/ Báránd-pusztára. Esztergály hat.-ban volt, a bt.-tői D-re, ma pu.: "Báránd": Z. 117/43, 56, 58. Sz.I. 3. Esztergály

. Zala vm. Paosai járás. Esztergár / Eszétergárt./ Estergarth, Estergar, Stregar, Strygar. /1335: Zalai okit, I. 295./ Eszthergar /1482: Zalai oklfc. 11.620./ A zalavári apátságé volt, Parochiális egyházzal 1482-ben, Ma Eszter gál, Zalaapátitól délre. Csánki: III.p. 51. Esztergár /Zala-Apátitól délre/ egyházáról 1273-ban olvasunk. 1482-ben Esztergárnak paroch. egyháza van, - Békefi:p, 138. Esztergál. Német falu a Zala jobbpartján, Zalaapátitól 1/4 mfnyire délre. Korabinsky: p. 163. - 1786. Elegyes német falu, földesura a zalavári apáturaság, lakosai katolikusok, fekszik Zala vize mellett, Zalaapátitól nem messze, s ennek filiája, határja középszerű, legelője s fája tűzre elég, malma a szomszédos határban, szőlője jó, s borainak eladására meglehetős alkalmatossága lévén, második osztálybéli.- Vályi: