Alibánfa-Átalfalud - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 1.

Aszuvölgy (Ma: Zalatárnok része) 1.16. 18

1335 /XVI..sz.: Azzuwelg /ZO I. 31o/. Elsé tagjára lásd Aszóié' alatt-, Névt. II.1.- III.1, i. Aszuvölgy 1465. A Zalaegerszegtél délr« fekve, nemesi települési táj egyik régi faluja. Oklevelekben a XIV, század elejétél találkozunk vele, mint a róla nevezett Aszuvölgyi család birtokával, 1465ben már a Bottka család itteni jobbágyait is emlegetik, majd 1546-ban, amikor az Assuvölgyiek fiágának magvaszakad, leányági jogon több nemesi család: a Pethé, a Bebesi, a Lórántházai Lóránt stb. szerezték meg, részesedvén benne néhány porta erejéig továbbra is a Bottk- család, A XVII. század végén nagyobb részét a Bagodi család tagjai birják, 1526-ig az oklevelek a birtoklási viszonyokat tartalmazzák, a családi ügyleteket és birtokjogi perlekedéseket, A dikajegyzékek szerint a XVI. században kis parasztfalu, jobbágyportái száma állandóan a 10 alatt van. A jobbágyok mellett ott élnek azonban a nemesi kúriákban a birtokosok is a községben, A török támadásai és becsapásai miatt a kevés porta is állandóan fogy, 1566-ban 5 lakott félporta mellett 1 porta teljesen elkagyott és 16 a siegény colonusok száma, 1586-tól alávetett a töröknek, neki adót fizet. A fizetés megtagadása miatt kénytelen Kerekes Zsófia biztosabb vidékre menekülni és itteni károm lakott jobbágytelkét elzálogosítani. 1588-ban egy féltelket kivéve teljesen deserta. 1598-ban a biróéval együtt csupám 9 házát irják össze. Ez után állandóan lakatlannak, pusztának mondják forrásaink. 1646-ban a pusztában még számon tartanak egy nemesi kúriát és 7 jobbágytelket, a század végére azonban a település nyomai teljesen eltűnnek és csak a pusztát emiitik jobbágytelekkel kapcsolatban. 1777-ben gutorföldiek legeltetik határát. 1778ban az egyházi vizitáciőban Zalatárnok második temetéje "Szivölgy" prédiumban v n, elhagyott, romoskápolnával. Pényes szótárában