Alibánfa-Átalfalud - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 1.

Aranyod (Ma: Zalaszentgrót része) 1.15. 49

/ • 1323: villa Arand /Dl. 2169. Holub jegyz./, 1433: Aranyad /ZO II, 480/, 1851: Aranyod /Pényes I, 48/. Valószinüleg az arany közszóból származó Arany személynévnek -d kicsiayitőképzős változata /EtSz., Szarvas: Hyr. II. 344., Berrár: HNy XLVTI. 167/. Névt. II. 6. 2. Aranyod

. Zala váraegye Zalaszentgróti járás. Poss. Aranyod /1445. 1470: cs. Pogány cs. Ilt., 1458: Dl. 15309. és 15284./ 1458-ban Marótiak, valamint herbortftai Osthi Jánosné / alsólendvai Bánffy leány/ tűnnek fel földesuraiul. Ma Alsó- és Felsőaranyod, Szentgrót és Zalabér szomszédságában.Csánki: III. p. 29. Magyar falu a szántói járásban. - Korabinsky: p. 16. - 1786. Magyar falu, birtokosai Szegedi és más uraságok, lakosaikatolikusok, fekszik Szentgrót mezővárosnak szomszédságában, határja jó termékenységü és különféle vagyonjaihoz képest első osztálybéli. Vályi: I. p. 54.- 179 6. Palu 33 házzal, 264 rk, 6 ág.ev. , összesen 270 lakossal. - Hagy: I.p. 341. 1828. Magyar falu, 33 házzal, 270, többnyire rk. lakossal. Szentgrót leányegyháza. F.u. többen. 1 órányira Zalabértől.- Thiele: I-II. p. 108. - 1833. Magyar falu, 280 kath. lakos. F.u. többen. - Fényes: I.p. 505. 1836. Alsó- ós Felső Aranyod. Két magyar falu, 280 kath. lak. A Zala folyó mellett, többek birtoka, Zalabérhez 1 óra.- Pényes: I-II. p. 48. - 1851. Aranyodi szőlőhegy - Aranyodhoz tartozik.