Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-08-05 / 32. szám

293 riilirandó. Az apának és anyának nevét helyesen be kell vallani. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor a nevezendő lónak körülményesen ismertető leirása szükséges. A belföldi és a cislajthániai lovak bejelentésénél, azoknak teljhitelű igazolása kivántatik ; u. m. politi­kai hatóság, polgármesteri vagy községi hivatal bizo­nyítványa arról, hol elletett és neveltetett a ló, vagy az országos lótenyésztési bizottságtól s esetleg vala­mely állami méntelep-igazgatóságától, megjelöltetvén abban az illető ló kora, neme, származása szine és különösebb ismertető jelei. Egyfogatú versenynél s ügető-lovaglásnál a ko­csisok illetőleg lovasoknak szinekben kell megjelenni. 10 forint letét és 2 forint kikölcsönzési dij mellett — egy-egy versenyre — minden versenyző kaphat ver­seny-costume-öt (szines blouse és sapka) a bizottságtól. Két- és négylovas urkocsizásnál, ép ugy, mint fiaker-kocsizásnál, a versenyzőknek egy vagy kétszínű s legalább 25 cm. széles szalaggal kell ellátva lenni. Részletes!) megállapítások olvashatók a bécsi iigetőverseny-egylet versenyszabályaiban. VADÁSZAT és LÖVÉSZET­Vadtenyésztésünk állása. Monor 1880. julius 29. Vadállományunkat illetőleg az idén igen siralmas állapotra jutottunk. A túlszigoru tél és a májusi és juniushavi óriási záporok nemcsak hogy nagy károkat okoztak, hanem a vadállományt több évre itt a megye ezen vidékén tönkre tették. Mintegy 8—10-szer voltam már kint magánosan fürjezui s kacsázni, s ezekből is csak felényi van mint a mult évben, mert lőttem eddig 61 drb fürjet, 13 kacsát, ho­lott tavaly ilyenkor az elejtett fürjek száina 115 és a kácsáké 30 drb volt. De ez még csak hagyján, hanem még ez idén egyetlen egy csapat foglyot sem leltem Ugyan • azon helyeken, ahol tavaly 8—9 csapat volt, s igy ez idén e vidéken a foglyászatról le kell mondanunk. Az Aebly és társaiból álló itteni vadásztársur lat, kik puszta Pótharasztot és Monor iiiásik felét bérlik s igy szomszédjaim : 100 drb anyaíog­lyot és 40 drb fáczánt hozattak a tavaszszal, — de mint erdészök mondá, eddigelé még csak két csapatot látott a foglyokból, a fáczá­nok szintén alig szaporitottak s igy a legsi­lányabb kilátás van e helyütt mely más évek­ben vadbőségéről hires. Tavaszkor nyulat szép számmal lehetett látni a viziszalonkázás idejében, — most azonban ezek is igen-igen csekély számmal láthatók. Ily szomorúan állanak a szárazföldi va­dak, és a vizi vadak is mintegy negyedrészszel csökkenni látszanak a mult évhez képest, mely itt mindenben szerfelett dús volt. Mint látható e szerint csak is fürjezésre és vizi vadra fogunk szorítkozni, mely utóbbi igen élvezetes mulatságot nyújt, két tavam levén, s egyikről másikra a vadat hajtatván, a lövők közepett szárazon áll­va ; mindig összes lőszereiket kifogyasztani szoktuk. Dr. H. 0. * * * Szt.-Antal, jul. 31. A szitnyai berezegi uradalom területén az összes szárnyas vadban tetemes szaporo­dás tapasztalható az idén. Daczára annak, hogy a befogott fáczá­nyok közül 31 darab tyúk esett a lefolyt tél rendkivüli szigorának áldozatául, ugy hogy tavaszszal csak csekély számmal bocsáttathat­tak ki, mindazonáltal tilalmasainkban min­denütt igen népes, többnyire 12 egész 15 da­rab félig kinőtt fiatalokból álló falkák talál­hatók, mivel a szabadban hagyott fáczányok igen jól teleltek ki. A császármadár és fogoly költése ez idén VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. általjában jól sikertilt, kivéve a zsibritói ha­tárt, hol a legtöbb fészek a költés ideje alatt előfordult jég-esőzések s felhőszakadások által pusztítatott el, mint ezt az e pagonyban elő­forduló többnyire meddőn maradt császárma­darak bizonyitják. Ellenben igen kevés siildő-nyul található, s ugy látszik, hogy a nyulak szaporodására a tavaszi hosszú esős idő hatott igen kár­tékonyán. Schmoer Gyula, erdőmester * * P. Tornyó, ,/ul. 29. Tisztelt szerkesztőség! Apróvadjaink, u. m. nyul-, fogoly szaporodása, nemkülönben fáezányaink tenyésztéséről s szaporodásáról ez évben nem a legkedvezőbb hirrel szolgál­hatok ; nézetem szerint a lefolyt hosszantartó tél — majd szokatlan hidegje, a sok hó s a ragadozók falánksága, apasztották meg a hin­tésekhez távol eső apró vadat; ehhez járult a hideg tavasz s különösen a május hónap folytonos fagyos éjszakáival s majd szűnni nem akaró hideg ólmos esőkkel melyek ismét a szaporodás előhaladását nagyban meggátol­ták, általában nem dicsekedhetünk apró vad­jainkkal. Szily Zsigmond körerdész. * * Lipát, jul. 30. T. Szerkesztő ur! Gr. Khuen, iiédervári uradalmában a kis vad ez évi tenyészete vál­tozó eredményt mutat; nyul jóval több mutat­kozik, mint a mult évben, — ellenben a fog­lyok és vad-fáczányok között a szaporodás vajmi gyenge. Ennek okai kétségkivül a ked­vezőtlen tavasz s a hideg májusi esők ; ez utóbbiak sok fészket tettek tönkre. Fürj az aratás megnyíltáig igen sok volt, a lankasztó bőség beálltával azonban mintha ehünt volna egy részük ; vadkacsa is, bárha a Duna és egyébb vizek kő elében vagyunk igen kevés látható, főleg ezen urasági bir­tokon. A fővad állomáy ez uradalomban igen csekély; ezelőtt mintegy 4 évvel váltott át hozzánk 2, s azóta itt megtelepedve állandó vaddá lett, — ma már 10 darabból áll szarvas­állományunk s ezek az idén 3 borjúval sza­porodtak. Az őzvad is csak kis számban fordul elő, az 1876 iki árviz ezekben nagy károkat tett s évek kellenek ahhoz, bogy a veszteség pótolva legyen. Szeitler Ferencz * * * Hátszeg vidék, julius végén. Tiszt. Szerk. ur! — Vidékünkön a nyu­lak nagyon elszaporodtak, ugy a fogoly is elég elszaporodásnak örvend, valamint fürj is van elég. Eredményezte ezt azon nagy mérvű pusztítása a rókáknak, mely a mult vadász­idény alatt nálunk követtetett. Egy ide való vadbőrkereskedő közel 600 mond hatszáz rókabőrt vásárolt össze, csakis ezen vidék területén. — Csak a hátszegi erdők vadászbérlői 138 darab rókát ejtettek el. A medvék pusztittásai ellen is még eddig kevés a panasz; — ezt is az őszi szép ered­ményű medve-vadászatoknak lehet köszönni, mert 22 darab ejtetett el. — Még a kolum­bácsi legyek is ugy látszik segitettek a med­vék pusztításában, mert találtak elpusztult medvéket, melyek bizonyára ezen kis de mérges legyeknek estek áldozatul. A zergék a kemény tél daczára is fel­szaporodtak ; mint a juhászok beszélik nem ritkán látnak 30—40 darabból álló zerge­falkát, melyek a juhoknak adandó sós-helye­ket fölkeresik. Az őz és vaddisznó állomány a nagy tél miatt sokat szenvedett. B. A. * * * O-Kigyós, julius 19. Gr. Wenckheim itteni uradalmának vad­állományáról a következőkben tudósíthatom. AUGUSZTUS 5. 1880. A nyúl-állomány a kemény tél folyamán kiállott szenvedések daczára is — igen szép, reményünk van ez évben legalább a mult évi! hez hasonló eredményre. A fáczányok is meglehetősen költöttek, bár egyes fészkekben 2—3 záp-tojás is talál­tatott. Fogoly jóval több látható, mint mult évben, úgyszintén fürj ,s; egy-egy fészekben 20 növendék fogoly is kelt. Azonban a nagy esőzések folytán a szárnyas vadból (értsd, az idei költéseket) sok elpusztúlt. A későbbi időben beállott nagy száraz­ság miatt vad-rueza sokkal kevesebb van, mint tavaly. h. A. * * s Tiszt. Szerk. úr! — Budapest, 1880. ju­nius hó 21. Mint a pesti vadászterűlet egyik bérlőjét, talán érdekelni fogja, ha ujságkép tudósitom, hogy a sólymok annyira elszaporodtak, hogy én a mult hét elején 22, szóval huszonkét da­rab sólymot olvastam a Duna felett a vámház és szent Gellérthegy között ;*) ez oly baj, a melyen segíteni kellene, különben kevés ' lesz a fogoly. E sólymokat 6—10-ével minden nap lehet a Duna felett röpülni látni; lőttem is egynehányszor reájuk, de mindig igen nagy distancziáról, úgyhogy a lődözés eredményte­len volt. Mult hét szombat és vasárnap Mikebu­dán Muzsik Lajos földbirtokos úrnál kacsáz­tunk igen szép eredménynyel, vadászás köz­ben egy nagy nádi-sas fészkére bukkantunk, az üreget nagyon meglődöztük hullt a tolla, de ő kelme mégis elment; a fészekből 2 fiát kivettük és ezeket most Budapesten felneve­lem, még igen kicsinyek, csupa -hamvas pe­hely a ruházatjuk. Különös, bogy a sólymok még juliusbau is költenek! A mi a nagy tő­kés-kacsákat illeti, azok fiai is kicsinyek még, nem igen kelnek szárnyra a kutyák előtt; akadtunk oly fiakra is, a melyek egyáltalá­ban nem tudnak még repülni; a vadászat gyönyörű lesz azon a vidéken, miután tömér­dek vadjuk van. J. K. * * * A Csepel-szigeten — melyet Prückler ur még két társával tart vadászati bérben — ez évben is szépen szaporodott és tenyészett a kis vad; különösen a fogoly-állomány szapo­rodott el s ez annál örvendetesebb meglepe­tés, mert a tenyésztésre hagyott mintegy 400 darabnyi állományból e télen sok pusztúlt el. A vadászat tulajdonosai a tél folyamán már előre látott hiányról, tojások beszerzése és ki­költetésével igyekeztek gondoskodni s hozat­tak is 200 tojást, azonban ezek között sok elzápult levén, a tavaszszal csakis 63 fogoly­csirkét bocsátottak ki a szigeten; ezek azon­ban jól tenyésztek. Hogy a gondos tenyész­tés s a vadászat rendszeres gyakorlása mit ered­ményezhet pár év alatt, arra a Csepel-sziget példája adja meg a legkedvezőbb választ; — e társulat ugyanis egészen vadtalanúl bé­relte ki a szigetet, s mult évben már 320 foglyot lőttek ott; maga Prückler úr 180 fog­lyot és 120 nyúlat ejtett a szigeten. Íme egy kö­vetésre méltó példa azoknak, a kik a kis-vad kiveszése felett kétségbe akarnak esni! * * * Munkács, julius 24. A szigorú, hógazdag tél daczára, a fő­vadban, őzben és sörtevadban, sőt a medvékben mutatkozott károkat nem lehet valami jelen­tékenyeknek mondanunk. Az emiitett vad-fa­jok mindenikéből találtattak egyes darabok, de különösen az őzek közül pusztúlt el na­gyobb mérvben. A nyálak ellenben sokat szen­vedtek. Császármadár is maradt meg. A mai napon számos szarvasborjút és őz-gidát lát­tam, és medvét is. Polifka A. vadászmester. *j~ Talán csak vércsét? Bárha mint ragadozó ez sem áll messze a sólyom mögött. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom