Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Cseh Géza: Szemet szemért
Szemet szemért... megfenyegették, hogy ő is úgy járhat.37 Háy Géza 1914-től 1919 márciusáig, a Tanácsköztársaság kikiáltásáig a Haladás című szolnoki lapot szerkesztette. Noha a kommunista eszmékkel nem rokonszenvezett, liberális hangvételű cikkei miatt a fehér tisztek látókörébe került. A különítményesek legkönyörtelenebbül a direktóriumi tagokkal és a Tanácsköztársaság alatt különböző tisztségeket vállalt személyekkel bántak. Míg a többiek esetében a megfélemlítés volt a cél, noha a verések miatt néhá- nyan közülük is meghaltak, a kommün tisztségviselőinek meggyilkolását már valószínűleg előre eltervezték. Erre utal, hogy a két csoport tagjai Abonyban egymással nem találkoztak. A megvert és internáló táborba továbbküldött emberek bizonyára később érkeztek a Vigyázó-kastélyba, hogy a tömeggyilkosságnak ne legyen szemtanúja. Héjjas Iván és Makai Imre vezetésével a különítményesek 1920. április 28-án késő este az ügyészség és a fogházigazgató tiltakozása ellenére a szolnoki fogházba bementek. Majd a kiválogatott foglyokat, továbbá néhány korábban szabadon bocsátott személyt a lakásukról - összesen 17, más adatok szerint 18 férfit és egy nőt - Abonyba hurcolták. Molnár Endrének, a Prónay-vadászzászlóalj parancsnokának jelentése szerint a foglyok még aznap éjjel kitörést kíséreltek meg. Megtámadták az őrszemet, erre a riadóztatott katonák a lakosság nyugalmának megőrzése érdekében valamennyi kommunistát felkoncolták.38 A lemészárolt áldozatok közül tíznek ismerjük a nevét, a többi mindmáig ismeretlen maradt. Az elhunytak névsora majdnem teljesen megegyezik a szolnoki fogházban 1919. november 23-án bántalmazott foglyok neveivel. A különítményesek által Abonyban szándékosan, előre eltervezett módon meggyilkolt 18-19 személy száma pedig nagyjából azonos az egy évvel korábban a temetőárokban agyonlövetett fehérek számával. Ugyanis Szamuely négy vöröskatonát is kivégeztetett fosztogatásért 1919-ben és velük együtt összesen 22 személyen hajtották végre a halálos ítéletet. A bosszú beteljesedett.. ,39 Az Abonyban megölt szolnoki kommunisták és baloldaliak sírját soha sem találták meg. A munkásmozgalmi feldolgozásokban elevenen kettéfűré- szelésről, F. Bede László megskalpolásáról és más hasonló szadista módszerekről olvashatunk, noha erről nem maradtak fenn egykorú dokumentumok. A bécsi emigráns magyar sajtó értesülései szerint azonban az abonyiak látták F. Bede felakasztott holttestét.40 A szolnoki megyei és városi vezetők, a helyi értelmiség és a polgárság túlnyomó része ellenérzéssel és aggodalommal szemlélte a fehér tisztek véres garázdálkodását. A kommunisták és baloldaliak 37 Kele 1926. 130. 38 Arbeiter Zeitung 1920. VI. 20. 1. 39 Zubek Lajost, K. Bózsó Károlyt és társaikat, László Imre vasúti detektív gyilkosait nem hurcolták el a fogházból. A fehér tisztek figyelme elsősorban a kommün helyi vezetőire és tisztség- viselőire irányult. 40 Bécsi Magyar Újság 1920. V. 8. 6. 105
