Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Nagy Szabolcs: a „klerikális reakció" egy fészke a kommün alatt. A Tanácsköztársaság veszprémben
Nagy Szabolcs közélelmezést irányítja nagy hozzáértéssel, Rimpek írnok elvtárs valami alispánféle nagyhatalomképp' tűnik föl, Farkas Ernő volt kereskedősegéd, a munkásbiztosítás tisztviselője a közegészségügynek lesz népbiztosa, amely ügyhöz csak helyettese, Bujdosó kőmíves elvtárs érthet többet. Magyar József cipész elvtársunkat egész múltja, készültsége menthetetlenül a közoktatásügy élére erőszakolja, s hogy a közbiztonság is jól érezze magát, hát ezt meg Simon Antal mindkét nembeli szabómester veszi szakavatott kezeibe.'m Azt azonban semmiképpen sem lehet kijelenteni, hogy (egy-két kivételtől eltekintve) az új tisztviselők nagy buzgalommal láttak volna hozzá a rájuk bízott területek „forradalmasításához". Valószínűleg jó néhányuk (Beőthyhez hasonlóan) ismerethiányban szenvedett Kun Béláék szándékait illetően, erre utal az is, hogy rövid időn belül sokuk önként távozott tisztségéből, s ezen pozíciókban a teljes időszakban rendkívül nagy volt a fluktuáció. A városban a Tanácsköztársaság ideológiája még a legfelsőbb szinteken is nagyon nehezen és nagyon lassan nyert teret. Ez, a saját szempontjukból nézve tarthatatlan helyzet hamar feltűnt a budapesti központban is, így kiküldték Veszprémbe Lusztig Arnold 29 éves nyomdászt, hogy rendezze a viszonyokat, erősítse a város és a megye elkötelezettségét. Lusztig valószínűsíthetően jelentős veszprémi gyökerekkel rendelkezett, nővére, Rosenfeld Sámuelné még a két világháború között is Veszprémben élt.12 13 Korábbról voltak már veszprémi munkásmozgalmi kapcsolatai, a háború előtt szakmájában is dolgozott a városban, és bekapcsolódott az ottani munkásszervezetek tevékenységébe, majd Korvin Ottó utasítására 1919 elején többször felkereste Veszprémet, hogy iránymutatást nyújtson a helyi munkásmozgalmi erőknek. Ebből az időből eredeztethető jó kapcsolata a direktórium egyetlen elkötelezett tagjával, Rolanddal.14 Az ő megjelenésének dátuma, március 29. jelentette tulajdonképpen a városban a proletárdiktatúra kezdetét. Helyi működése még a '45 utáni egy- pártrendszer alatt sem volt egyértelműen pozitív megítélésű. A már említett Csaba Imre egy munkájában mentegeti Lusztigot, hogy szándékai tulajdonképpen jók voltak, csak eszközei nem bizonyultak mindig helyesnek.15 Lusztig ugyanis érzékelve, hogy a város közvéleménye nem áll egyöntetűen a kommün mellett, több drasztikus intézkedéssel igyekezett az ellenforradalmi erők megerősödésének elejét venni. Egyik első cselekedeteként leváltotta a fentebb már említett, és a direktórium létrejötte után is hivatalában maradt polgármestert, alispánt és rendőrkapitányt a tisztségéből, majd radikálisan 12Gutheil 1920.11. 13 PIL VI. 686. f. Lusztig családjának írt leveleiben több alkalommal említi Veszprémben élő nővérét, valószínűleg biztonsági okokból azonban nem közvetlenül, hanem Budapesten élő apósán keresztül tartotta vele a kapcsolatot. Lusztig nővére Veszprém rendezett tanácsú város 1926. évi házjegyzéke szerint a Fenyves utca 12 sz. alatt lakott (MNL VeML V. 177.). 14 Csaba 1963. 272. 15 Csaba 1963. 14
