Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Tilcsik György: Részletek Batthyány Lajos egykori ikervári uradalmának 1850-ben készült átadás-átvételi leltárából

TILI Slli GYÖRGY RÉSZLETEK BATTHYÁNY LAJOS EGYKORI IKERVÁRI URADALMÁNAK 1850-BEN KÉSZÜLT ÁTADÁS-ÁTVÉTELI LELTÁRÁBÓL AZ IKERVÁRI URADALOM Az ikervári uradalmat - amelyet még 1789-ben Batthyány Miksa (1739-1804), Batthyány Lajos (1807-1849) nagyapja vásárolt meg és tett birtokközponttá - hasonlóan többi Vas megyei uradalmához - a szalónakihoz (ma: Stadtschlai­ning, Ausztria), a tótmarácihoz (ma: Moravci, Szlovénia) és a vasdobraihoz (Neuhaus am Klausenbach, Ausztria) - Batthyány József (1777-1812) 1811. április 7-én Ikerváron kelt végrendeletében fiára, Lajosra hagyta. 1 1828-ban, az akkor a felnőttkori még el nem érő ifjú gróf édesanyja, Skerletz Borbála (1782­1884) megkísérelte, hogy kisemmizze őt örökségéből, amelynek nyomán közöttük kialakult hosszú és nemtelen jogvita egy - Bécsben, 1831. január 18-án létrejött - szerződéssel zárult le. Ennek alapján az ikervári, a tótmaráci és a vasdobrai ura­dalmak az 1831. február 10-én nagykorúvá vált Batthyány Lajosé lettek, Sker­letz Borbála pedig a szalónaki uradalmat kapta meg, ugyanakkor Batthyány igen nagyvonalú gesztussal átvállalta a négy uradalmat terhelő óriási kölcsö­nök, továbbá és azok kamatainak vissza-, valamint a nővérét, Amáliát megillető örökrész kifizetését. 2 Skerletz Borbála 1834. október 24-én Bécsben elhunyt, és ezt követően a szalónaki uradalom is Batthyány Lajos tulajdonába keritlt. A rendkívül elhanyagolt állapotú iiradalmak átvétele után Batthyány azon­nal hozzálátott azok rendbehozatalához, és nagyösszegű kölcsönök segítségé­vel, valamint a korszerű gazdálkodási módszerek alkalmazásával elérte, hogy alig egy évtized múltán Vas megyei uradalmait - mindenekelőtt azok köz­pontját, az ikervárit - az ország legfejlettebb gazdaságai között tartották szá­mon. Az egy mezővárosból - Ikervár -, három faluból - Nyőgér, Rábakovácsi (ma: Meggyeskovácsi) és Sótony -, két pusztából - Czomaháza (Csomaháza, ma: Meggyeskovácsi) és Péterfa (ma: Ikervár) -, valamint a meggyesi (ma: Meggyeskovácsi) közbirtokosságban lévő biilokrészből álló uradalom 15.044 holdon terült el, és ez volt Batthyány Lajos legnagyobb kiterjedésű uradalma, egyben Vas megyei uradalmainak központja. Ikerváron állt az a 18. században épült barokk kastély, amelyet Batthyány Lajos 1846-ban és 1847-ben Pollack Mihály (1773-1855) fia, Pollack Ágoston (1807-1872) és Ybl Miklós (181^­1891) tervei alapján késő-klasszicista stílusban építtetett át. Az uradalom­ban a takarmány- és kapásnövények mellett a juhtenyésztés adta a bevételek döntő részét, és nevezetességei közé tartozott az 1839-ben Péterfán megnyílt 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom