Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ESEMÉNYEK, HlREK - Pete Györgyné: Krónika. Felnőtt honismereti tanfolyam. Gyermek honismereti tábor

Az országos tervek és feladatok után fórum keretében a megyei helyzetről és tervekről volt szó, amit a jelen/lévők javaslatai, észrevételei tettek kerekké. A fórum vendége dr. Baniska István, a Megyei Honismereti Bizottság elnöke, Németh Müklósné, a Megyei Tanács Műv. Osztályának főelőadója és Feiszt György megyei honismereti szakfelügyelő voltak. Németh Miklósné a megyében megszaporodó helyi lapok kiadásáról szólva hangsúlyozta; a helytörténeti-honismereti szakkörök jelenlétükkel, írásaikkal biztosítsák., hogy minden egyes számban a honismeret jelen legyen, s a progresszív változások előmozdítását szolgálja. A napot a Boglya népzenei együttes a magyar népzene fejlődését térben (a Csángóföildtő! Erdélyen át Ny-Magyarországig) és időben (régi és új stílus sajátosságai) bemutató műsora és az Ungaresca kamaratáncegyüttesének műsora zárta. Este közös énekléssel és szalonnasütéssel egybekötött tábortűz mellett üdvözölhették egymást oldottabb formában a régi ismerősök, barátok és ismerkedhettek az újonnan jöttek, akik még eddig nem vettek részt a velemi táborokban. A következő két nap a két nagy kutatási téma köré szerveződött elméleti és módszertami előadások és bemutatók jegyében telt el. A falukutatás — a falutörténetírás — falukrónika vezetése volt az egyik. Dr. Gyurácz Ferenc irodalomtörténész, az Életünk c. folyóirat belső munkatársa a falukutatás múltját, a népi írók failuszociogiráfiát és kutatást elliindító mozgalmát, annak máig is modellértékű szellemi .és módszertani hagyatékairól szólt. Feiszst György a. mai falutörténet és krónikalírás szükségességéről, jelentőségéről és módszereiről beszélt. Pomogyi József, a Nagygeresden élő nyugalmazott tanár — aki évtizedek óta vezeti a falu krónikáját — osztatlan sikert aratott saját krónikaíró módszerének modellértékű bemutatásával. Dr. Szabó Géza, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Nyelvészeti tanszékének vezetője, elméleti és gyakorlati oldalról, módszertani példákkal mutatta be a nyelvjárási és névgyűjtést a falukutatás szolgálatában. A másik nagy témakör az iskolatörténetírás és a nemzeti emlékhelyek és feldolgozásuk elméleti és metodológiai kérdéseit dolgozta fel. Dr. Kiss Mária ny. levéltárigazgató, — maga is több nagy hírű megyei iskola történetének írója — az iskolatörténetírás komplex, országos, régió, megyei kortörténet, kultúr — társadalom — gazdasági — igazgatás és egyesülettörténet ismeretét feltételező jellegét hangsúlyozta. Pethő Gyula, az MSZMP Megyei Bizottságának munkatársa a nemzeti emlékhelyek feldolgozásának formai és tartalmi kérdéseiről, a gyűjtés szempontjairól tartott sok szemléltető példával megerősített előadást. Dr. Kuntár Lajos a tanulmány- és kéziratírás elméleti és .metadológiai követelményeiről, szabályairól, formáiról szólt. A továbbképzés módszertani napjíaiit fórum zárta dr. Gráfik Imre, a Savaria Múzeum igazgatója, Takács Miklós, a megyei könyvtár igazgatója és Tilcsik György, a megyei levéltár igazgatójának közreműködésével. A fórum vendégei tájékoztatást adtak a legújabb megyei témák kutatásának lehetőségeiről, arról, hogy milyen szakmai segítséget kérhetnek és kapnak azok, akik a várható országos és megyei pályázatokon részt vesznek. A kérdésekre válaszolva ismertették intézményeik újabb, a honismereti mozgalmat segítő és helytörténeti kutatást szolgáló kiadványaikat, szolgáltatásaikat. Magyar nemzet — magyar történelem című előadásával dr. Für Lajos nyitotta meg a továbbképzés következő napjaiban megbeszélésre kerülő nagy témát. Szenvedélytől átfűtött elemzésében ismertette a nemzetiségi kérdés alakulását történelmünkíben, liberális nemzetiségi politikánk történeti szakaszait, a mai nemzetiségi politikánkat, valamint viszonyunkat, mint anyaország, a ha-