Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Rácskay Jenő : Egy kis szombathelyi per a tiszaeszlári „nagy per" nyomán

léte a fent említettek alapján is végleg kimutatható a középkor folyamán Magyarországon. Vas megyében már jóval a galíciai beáramlás'előtt jónéhány szefárd eredetű, sokévszázados múltra visszatekinthető hitközség volt található. A városokba be nem engedett zsidók a főurak, főleg a Batthyányiak birtokain találtak menedéket. így a rohonci, városszalónaki hitközség már a 17. században is megvolt. A Szombathely melletti Szőkeföldön már 1549-ben 49 zsidó család élt. A törökök kiűzése után a betelepülés folytatódik. Az 1736-os összeírás szerint egész Vas megyében 128 család kb. (6-700 lélek) található, ebből 78 család Rohoncon.

4 Szombathelyre a szomszédos Szőkeföldről és Szent-Mártonból 1840-ben települhettek be az első családok. A betelepülés lehetőségét Közép- és Kelet-Európában elsőként az országgyűlés alsó táblája javasolta: „a zsidók az ország egyéb nem nemes lakosai által gyakorlott minden polgári jogokban az országban mindenütt egyaránt részesíthessenek." Ezt a zsidóság emancipálása irányába tett első nagy lépést a főrendi ház és Bécs nem fogadta el, de engedélyezte a városokban való lakhatást, a bányavárosok kivételével lehetővé tette az iparűzést, a földvásárlást, és gyáralapítást.

5 Az 1848. 29. te. további lehetőséget adott a betelepülésre. 1848-ban már 45 család és 33 önálló egyén, összesen 289 fő a zsidóság száma Szombathelyen. A tömeges bevándorlás folytán a régi visszafojtott düh, a céhes előjogok védelme zavargásokhoz vezetett. Feldúlták a zsidó templomot, a város határozatot hozott a zsidóságnak még a város környékéről való eltávolítására is. A törvénysértő határozatot Széli József alispán és Csányi László miniszteri biztos megsemmisítette, és megszüntette a zavargásokat.

6 Az önkényuralom után Szombathely rohamléptekkel lépett a polgárosodás útjára. Szombathely most már valóban a megye központjává vált, utat engedve a korszak minden vívmányának. A gyárak, pénzintézetek és elsősorban a vasútvonalak létrejötte Szombathelyt 3-4 évtized alatt hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává tette. Az 1880-as évek elejére működik már a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal (1865) a Győr-Szombathely-Grazi vasút (1872). A Mayer gépgyár (1850) Phol E. és fiai gépgyár (1856) Mayer Mór gyufagyár (1869) MAV járműjavító műhely (1871) Szombathelyi gázgyár (1872) Szombathelyi bőrgyár (1882) és más számos intézmény. Köztük két jelentős bank is: a Szombathelyi Takarékpénztár 368