Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Rácskay Jenő : Egy kis szombathelyi per a tiszaeszlári „nagy per" nyomán

RÁCSKAY JENŐ EGY KIS SZOMBATHELYI PER A TISZAESZLARI „NAGY PER" NYOMÁN A modern történeti-szociológiai kutatás szinte egyöntetű álláspontja, hogy a hazai polgárosulásra vonatkozó törekvéseket kissé paradox módon nem a hagyományos polgári rétegek, hanem az átalakult libe­rális nemesség, a szabadértelmiségivé,vagy szakhivatalnoki csoporttá szerveződő honorácior réteg, valamint az új típusú szabadpiaci ipa­ros és kereskedő réteg hordozta. 1 A polgárosodás történeti folyamata éppen ezért igen csak konf­liktusokkal teli. A liberális nemesség tekintélye jórészt kikezdhetet­len volt, legjobbjai 1867 után bevonultak a törvényhozásba, sot még a megyei közélet bástyái közé is jutott belőlük jónéhány. A társadal­mi átalakulás másik motorja az elmagyarosodó német, zsidó, szlovák társadalmi rétegek nagy többsége három területen: az iparban, a ke­reskedelemben, a hiteléletben és a szellemi pályákon helyezkedett el. 2 A 20. század elejére asszimilálódó felvidéki nyugat-dunántúli német, valamint magyar származású városi, céhes gyökerű polgárság évszázados küzdelmet vívott előjogai védelmére, a hagyományos szerkezetek megóvására. Vas megyében és Szombathelyen is több­száz éves „hagyományai" vannak e küzdelemnek. Az idegen kereskedők letelepülését a városokban a szervezett kalmár céhek szinte lehetetlenné tették. Idegen származású kalmár csak a kalmárcéh engedélyével telepedhetett le, és nyithatott üzletet, de az engedély megszerzéséhez a polgárjog szükségeltetett. 1687-ben Szombathely céhmesterei és kalmárai a városi közgyűléshez kérvényt intéztek a házaló zsidó kereskedők ellen, mire a város a kereskedő­ket a területéről kitiltotta és csak a vásárok alkalmával engedte meg nekik az árusítást. 3 Szombathelyhez hasonlóan Kőszeg városa is csak a 19. század közepén adta meg a letelepedés lehetőségét a zsidóknak, természetesen nem teljesen a saját jó szándékukból. A zsidóság jelen­367

Next

/
Oldalképek
Tartalom