Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre

Szent László törvénye archipresbitemek, esperesnek. Ilyen előzmények után lett a középkorban Vasvár is a Vas megyei főesperesnek, majd a nagykiterjedésű Győri egyházmegye egyetlen társaskáptalanának a székhelye. Később viszont a káptalan, mint az írásbeliség és oktatás intézménye az állami közigazgatásban kapott jelentős szerepet. Hiteleshelyi tevékenysége által pedig hatással volt a kialakuló nemesi vármegye életére. A vasvári káptalan áttelepítése ebben az összefüggésben nem az intézmény belső magánügye lett, hanem elsősorban a megyei közigazgatás érdeke volt, sőt országos érdekűvé vált. A káptalan áthelyezését a törökök térhódítása miatt nem lehetett halogatni, de több más körülmény is közrejátszott abban, amíg az végül nemcsak szükségessé, hanem lehetővé is vált. 1. Általános helyzet Az ország romlása a 1 6. század folyamán elsősorban a török hódoltság területén mutatkozott meg, de ettől földrajzilag távoli területen, így a délnyugati határvidéken is nagyarányú volt. Elsősorban a közbiztonság hiánya, az alacsonyabb társadalmi osztályokat érintő szegénység, a köznemesi rend számbeli csökkenése, a török elől menekülő szerb-horvát népesség letelepülése miatt a lakosság nemzetiségi összetétele mindmáig érezhető változásokat hozott. Alig hihető esemény, de Vasvár lakosságát már Mátyás király uralkodása idején kirabolta egy török horda. Amíg Mátyás 1479-ben Olmützben tartózkodott, az ország délnyugati területét Vasvárig pusztították és rabolták a törökök.

1 Feltételezzük, hogy ennek a rablótámadásnak híre jutott el Rómába és erre hivatkozva kapták meg a vasvári domonkosok VI. Sándor pápa 1500 június 27-én kelt bulláját. Ez búcsúengedélyt adott nekik a törökök által okozott templom kifosztás és egyéb károk helyrehozására.

2 A törökök, már a mohácsi csata előtt, pusztító portyázásukkal egészen Staier tartományig eljutottak.

3 Ezek a rabló betörések csak átmeneti zavart okoztak, de már súlyos bizonytalanságot előidéző esemény volt Kőszeg ostroma 1532-ben. A vasvári domonkos rendház értékeit és a templom „conservatoriumában" őrzött okmányokat, ezek között a Sibrik család oklevéltárát „a veszedelem idejére"Győrbe mentették át.

4 A közvélemény még ezt az eseményt is szűkebb területet érintő eseménynek gondolta. Erre következtethetünk abból a körülményből, hogy a Győrbe mentett értékeket visszaszállították Vasvárra. Csak 1 554-ben kapott Szegedy György dominikánus szerzetes újabb, most már végleges utasítást, hogy „minden valamire való, mozdítható értéket" a győri rendházba szállíttasson át. A káptalan viszont a veszély idején megerősített templomába húzódott vissza, sőt ekkor még arra is vállalkozott, hogy a Petheő család zaklatásai miatt 1557-ben Vasvárról eltávozott domonkos szerzetesek érdekeit a helyszínen képviselje.

5 Ez a két utóbbi esemény: a domonkos szerzetesek távozása Vasvárról és érdekeik védelmének átruházása a káptalanra nemcsak a Gersei Petheő család hatalmaskodását sejteti, hanem a közvetlen közeli és ekkor már gyakran megismétlődő török csatározásokra is enged következtetni. A Verancsics54