Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Kiss Mária: Szombathely város levéltára

rak kezdetei, így Szombathely mezőváros archívumának létrejötte is, szorosan kapcsolódnak a város fejlődési folyamatához, és követték annak irányát. Már elöljáróban szeretnénk megemlíteni, hogy a mezőváros tanácsa, éppen úgy mint később a megyeszékhely rangját is büszkén viselő város vezetőtestülete levéltárával nem sokat törődött. Sorsának mostoha alakulása eredményezte azt, hogy értékes várostörténeti források pusztultak el a gondatlan őrzés következtében. Az anyagi áldozattal is járó feladat megoldása kényelmetlen kötelességnek tűnt. Különösen azzá vált, mikor a levéltár amúgy is zsúfolt helyiségébe, roskadásig megrakott polcaira nemcsak kimondottan levéltári anyag került, hanem élő működő szervek anyagának iratai is, amelyekben gyakran kellett keresni és a szükséges iratokat szerelni.

2 A levéltár őrzési helye, az iratanyag tárolása A kezdetben néhány kötetnyi jegyzőkönyv, pár csomonyi irat elhelyezése nem jelentett gondot. A városházában, a nótárius felügyelete alatt őrizték. A mindennapi ügyintézés, számadás, bevallások miatt akadt belőlük a bíró és különböző tisztségviselők lakásán is. Erre több jegyzőkönyvi bejegyzés is utal. A város bírája az egyszerűbb ügyeket még a 18. század elején is a saját házában intézte. Érthető, hogy a tevékenysége során létrejött iratok nála voltak. A szaporodó iratok elhelyezésére célszerűnek mutatkozott a városháza egyik helyisége. írott forrásaink tanúsága szerint az egykori városháza a Piac tér és a Gyöngyös utca sarkán, a város fórumán állt. Földszintjén vendégfogadó, emeletén néhány szoba átutazó vendégeknek nyújtott éjszakai szállást. Itt lakott a város jegyzője és itt rendezték be az iratok őrzésére szolgáló helyiséget, a levéltárat is. Ebben az épületben tartotta üléseit „az öreg szobában" Szombathely város tanácsa. A városháza építésének költségeiről 1607. évi források tesznek említést. A városháza épülete 1715-ben tűzvész következtében erősen megrongálódott. Újjáépítésére a város kölcsönt vett fel. A levéltár sorsáról, esetleges károsodásról nem történik említés.

3 A városházában üzemelő vendégfogadó bérbeadásánál kötött szerződésben külön kihangsúlyozták a „tűzi veszélyre való ügyelést". A tűz révén keletkezett károkat a vétkesnek meg kellett térítenie.

4 A 17. század elején készült, majd alig tíz év múlva újjáépített városháza az 1820-as évek elején rendkívül rossz állapotban volt. Külön bizottság alakult, amely megvizsgálta az épület állagát. Jelentette a bizottság, hogy az emeleten lévő levéltári szoba mennyezete beszakadással fenyeget. Sürgősen javításra szorul. Az épület helyreállítását Wojta Donát kőművesmester vállalta: 150 Ft összeggel költségvetését a városi közgyűlés elé 1824. június 21-én beterjesztette.

5 A város fejlődésével, a város ügyeinek intézésére szolgáló helyiségek szűknek bizonyultak. 1837-ben egyértelmű volt: a városházát bővíteni kell. Határoznia kellett a tanácsnak arról is, hogy megépítsék-e az udvari részen a tervezett 3 szobát, ahol a kancelláriát, a tanácsülési termet és a levéltárat helyeznék 355