Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Kövesdi László: A szocialista iparosítás társadalmi és gazdasági feltételeinek kialakulása Vas megyében

KÖVESDI LÁSZLÓ A szocialista iparosítás társadalmi és gazdasági feltételeinek kialakulása Vas megyében A felszabadulás utáni történetünk alapvető vonása az ország gazdasági életének nagyarányú átalakulása volt. E történeti átformálódásban meghatározó szerepet játszott az iparosodási folyamat felgyorsulása, amelynek eredményeként jelentősen javult az ország gazdasági teljesítőképessége, megváltozott gazdasági szerkezete és lehetővé vált, hogy hazánk erőteljesebben kapcsolódjék be a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe. A szocialista iparosítás tanulságainak elemzése ma már a közgazdaságtan és a történelemtudomány együttműködését igényli, mert csak ezzel tárulhat fel a közelmúlt történelmi valósága és bontakozhat ki a jelenlegi feszültségeket és konfliktusokat megoldani tudó társadalmi cselekvés. A közgazdasági irányú vizsgálódás és a történelmi értékelés is kisebb-nagyobb zavarokkal küszködik, amikor a szocialista iparosítás kezdeti szakaszait boncolgatja. Vizsgálatára azonban mindkét tudományág művelői rákényszerülnek, mert szükségessé válik a korszak értékeinek számbavétele, azok társadalmi viszonyokat alakító erejének felmérése, hatásuk időtartamának felbecsülése és az akkori emberi cselekvések társadalmi jelentőségének értékelése, s csoportosítása aszerint, hogy azok mennyiben siettették vagy hátráltatták a haladást. A múlt viszonyait vizsgáló számára lényeges az is, hogy az ország egyes területein milyen sajátosságok jellemezték az ipar fejlődését, az milyen társadalmi és gazdasági bázisra támaszkodhatott és hogyan kapcsolódott be az ország gazdasági életét átalakító iparosodási folyamatba. Az e korszakkal foglalkozó, az országos ipari viszonyokat feldolgozó értekezésekben, leírásokban kevés utalást találunk Vas megye ipari helyzetéről. Még a helyi állapotokkal foglalkozó írások sem adnak részletes, áttekintő elemzést megyénk ötvenes évekbeli gazdasági történéseiről, s különösképpen az iparral foglalkozó részletek szegényesek. A fiatalabb nemzedék úgy értékelheti hallgatásunkat, mintha titkolni vagy feledtetni akarnánk történelmünk ezen időszakát. Kétségtelen, hogy e korszak ellentmondásos tartalma, helyi dokumentumainak szegényessége, a még feltáratlan történések homálya korlátokat állít a reálisabb értékeléshez, a viszonyok teljes ábrázolásának. A személyes élmények torzító vagy megszépítő hatása, de az ítéletalkotás kockázata is óvatosságra inti a korszak eseményeinek vizsgálatára vállalkozót. A feldolgozást nehezíti az is, hogy a szocialista iparosítást megelőző időszak 331