Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Kövér István: A szombathely-pinkafői és a felsőőr-tarcsa-felsőlövői hév története
szagból hozott sovány sertéseket felhizlalva Bécsbe, a gyapjút Bécsbe és Brünnbe, a tejet Szombathelyre vitték. A tűzifa piaca Szombathely és Bécs, a feldolgozott fáé az egész Dunántúl volt. A borostyánkői hegység mélyében antimont találtak és a Németszentmihálytól 16 km-re lévő Bánya községben nyitotta meg Magyarország legnagyobb antimon bányáját és alapította antimon kohóját 1865-ben Körmendy József Ede, akitől eicholzi Miller I. M. lovag és társa bécsi cég kezébe került. A 200 munkást foglalkoztató üzem évente 3000 q antimon fémet és 500 q kén-antimont termelt és azt 350 kg-os hordókban Bécsbe szállította. A Miller és társa cégnek Üveghuta környékén kénkorond bányája is volt, amelyet drótkötél pálya kötött össze Németszentmihállyal. Máriafalva határában pedig évi 11-12 000 q szenet adó, barnakőszénbánya volt. Sámfalván kőtörő és szénégető működött. Nemcsak a megye, hanem az ország határain túl is híres tárcsái vasasforrásokból évente az odalátogatókon kívül 1200 q vizet küldtek szét. Az ipar fejlettebb volt a megye többi részéhez viszonyítva. Rohoncon özv. Bogdány Fáni rántottleves konzervgyára a katonai élelmezést szolgálta. Vörösváron, Jobbágyin, Alsóőrön, Felsőőrön, Pinkafőn fafeldolgozó üzemek épületfává, deszkává, zsindellyé, talpfává, hordódongává dolgozták fel a fát. Felsőőrön vízzel hajtott hámor főleg fejszéket gyártott. Pinkafőn Putsch Sándor posztó- és pokrócgyára 120 munkással évente 1100-1200 q árut termelt. Felsőőrön és több községben puhafa űredényeket, kádakat, dézsákat, vödröket készítettek. 3 Az élénk személy- és teherforgalmat, ami ezt az iparosodott vidéket jellemezte, közúti közlekedéssel, szekerekkel, vagy ahogy akkoriban nevezték, „tengelyen" bonyolították le. A személyszállításra bérkocsi járatokat indítottak élelmes vállalkozók. A Magyar Nyugati Vasút megnyitásának idején Pinkafő és a megyeszékhely közötti útvonalon két járat indult kedden, szerdán, pénteken és vasárnap. Az egyik Pinkafő és Felsőőr, a másik Pinkafő és Szombathely között közlekedett. Pinkafőről reggel 1 / 2 9 órakor indult és Felsőőrre de. 10 órakor érkezett. Azonnal, 10 órakor fordult és 1 \ óra múlva érkezett vissza Pinkafőre. Egy személy viteldíja 70 krajcár volt. Szombathelyről délben 12.00 órakor indult és este 8 órakor érkezett vissza. A menetidő 4 óra volt. Személyenként 2 forint viteldíjat kértek. Egy évtized múlva már egész kiterjedt volt a közlekedés Szombathely és Pinkafő között. 1. A postakocsi már naponta indult Szombathelyről a Városház vendéglőtől reggel 5 órakor és érkezett vissza este 10 órakor. Felsőőrig 1 frt 20 kr, Tárcsáig 1 frt 50 kr, Pinkafőig 1 frt 60 kr volt a viteldíj. 2. A Polster-féle bérkocsi hétfőn és csütörtökön érkezett Pinkafőről Szombathelyre 2 óra 30 perckor és másnap kedden és pénteken indult vissza déli 12 órakor 1 frt 60 kr vitelbér felszámítása mellett. Szombathely és Rohonc között is naponta közlekedett bérkocsi. Szombathelyről reggel fél hatkor indult és vissza fél nyolckor érkezett. A Szombathely és Felsőőr közötti minden nap reggel 4 órakor indult Szombathelyről a Bors Viktor-féle vendéglőtől és este oda érkezett vissza. A szalónak-kethely-németszentmihályi vonalon 1884. február 1-től indult postajárat. 284
