Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Kövér István: A szombathely-pinkafői és a felsőőr-tarcsa-felsőlövői hév története

KÖVÉR ISTVÁN A szombathely-pinkafői és a felsőőr-tarcsa-f elsőlövői hév története Egy negyedszázada múlt 1985. január 1 -én, hogy a Szombathely és Bucsu között létesített vasútvonalon megszűnt a forgalom. A pályából csak egy, Szombathely állomástól a Gyöngyös patakig tartó szakasz maradt iparvágányként. Egyre szűkül azok köre, akik emlékeznek arra, hogy ez a csonka vasútvonal valamikor Búcsúig, sőt 1950-et megelőzően Rohoncig vezetett, és még kevesebben tudják, hogy ez a vasútvonal valamikor Pinkafőig épült ki. Közel egy évszázada, 1888. december 17-én gördült végig a vonalon az első vonat. A vonal Dunántúl harmadik helyiérdekű vasútjaként készült el abban a korban, amikor azt követően, hogy Stephenson 1829. október 6-án bemutatta mozdonyát a Rakétát (The Rocket), és megnyerte vele a Rainhilli versenyt, a vasút oly gyorsasággal terjedt el a világ minden részén, amely a mai rohanó világunkban is csodálatra méltó. Alig egy év múlva, 1 830. szeptember 1 5-én Angliában megnyílott a világ első gőzerejű közforgalmú vasútja iverpool és Manchester között. Öt év múlva, 1835. május 5-en pedig Belgiumban a kontinens első, 21 km hosszú vasútja is megkezdte működését Brüsszel és Mechelen között.

1 A magyarországi érdeklődést mutatja, hogy az országgyűlés 1836-ban megalkotta „Az ország közjavát és kereskedését gyarapító magános vállalatokról" szó\o 1836. XXV. törvénycikket.

2 Hosszas előkészítés után Pest és Vác között 1846. július 15-én átadott első vasútvonal indítása jelezte Magyarországon is a vasútépítési láz terjedését. Vas vármegye területén 1865. szeptember 21-én a forgalomnak átadott sopron-nagykanizsai vonalon indult meg a vasúti közlekedés. Ezt követte 1871-ben a Magyar Nyugati Vasút győr-szombathelyi, majd 1872-ben a Székesfehérvár-szombathelyi és a szombathely-gyanafalvi vonalának megnyitása. A vasútépítés ütemét könnyítéseivel jelentékeny mértékben gyorsította a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvénycikk, melyet később még az 1888. IV. t. c.-kel egészítettek ki. A két t. c. előírta, hogy az államvasutak illetőleg az állami kamatbiztosítást élvező magánvasutak is kötelesek a vonalaikba ágazó helyiérdekű vasutak üzletét kívánatra a tényleg felmerülő költségekért kezelni. Az 1888. IV. t. c. a helyiérdekű vasutak építéséhez állami hozzájárulást is biztosít és a vasút finan282