Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában

HORVÁTH FERENC Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1833)1867-1890 Az egyesületi élet minden kor minden társadalmának olyan tükörképe, amely a társadalom osztály- és rétegviszonyainak mozaikszerű tényezőiből tevődik össze, s ezért óhatatlanul tükrözi a társadalmi osztályok és rétegek gazdasági és társadalmi viszonyait is. így az az összefoglaló kép, amelyet tanulmányomban - hacsak vázlatosan is ismertetek, alig érthető ez előbbiek nélkül. Hogy azzal itt részletesebben mégsem foglalkozom, annak egyedüli oka, hogy azt már megtettem a Vasi Szemle 1 980. évi 1. és 2. számában.

1 Ami jelen tanulmányomat illeti, a fentieken kívül még két másik magyarázattal is tartozom. Mindkettő a tanulmány korszakolására vonatkozik, az egyik a történeti visszatekintést, a másik az 1890. évi korszakhatár megvonását kívánja indokolni. Abból indultam ki, hogy megítélésem szerint bármilyen csábító is a történész számára az általánosan és egységesen megállapított korszakolás - jelen esetben a kiegyezés évének feltüntetése -, nem jelentette és nem jelentheti a történész számára annak merev alkalmazását. Az élet, főleg a társadalmi élet egyes jelenségei soha nem kötődhetnek egy évhez, egy évszámhoz. Az élet folyamatossága, az előzmények számbavétele nélkül alig teszi lehetővé egy kor társadalmi jelenségeinek reális megítélését. Mindez különös fontossággal és jelentőséggel vonatkozik azokra a társadalmi jelenségekre, amelyek a kor gazdasági adottságaitól függőek, de nem gazdasági jellegűek, még akkor is, ha anélkül el nem képzelhetők. Ezzel szeretném indokolni tanulmányomnak azt a kissé talán részletesebb bevezető részét, amely visszatekintve a reformkorra, majd röviden ábrázolva a gondokkal terhes Bach- és kiegyezéskori eszmei sokrétűséget, számos esetben ad magyarázatot a dualizmuskori egyesületi élet nem egy jelenségére. A másik, ami indokolásra szorul, a befejező évhatár. Megállapításának oka, hogy a dualizmus kora semmi tekintetben sem egységes egész, különösen nem a társadalmi élet olyan képződményei tekintetében, mint az egyesületek (egyletek, körök). A korszakolást elsősorban gazdasági tényezők indokolják, mivel a korai kapitalizmus tőkés társadalmi szerkezete három fázisban épül ki elsősorban az ország tőkeszegénysége miatt. Az általam tárgyalt első korszakot (1890) meghatározó gazdasági tényező az iparnélküliség, illetve a gyáriparnélküliség, a szervezett munkásosztály hiánya. Társadalmilag meghatározó 262