Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra

LASICS JUDIT A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra 19. századi történelmünk rendkívül gazdag eseményekben. A nagy gazdasági változások, társadalmi és politikai forrongások nem hagyták érintetlenül a kultúra szféráját, akár gátló, akár serkentő hatások érték. Nem kivétel ez alól az iskolaügy sem. Munkánkat a mezőváros elemi oktatásának körvonalazásával adalékul szánjuk Szombathely város kultúrtörténetéhez.

1 I. Közigazgatási és közoktatásügyi intézkedések a szabadságharc leverése után A szabadságharc bukásával szertefoszlott a magyar konzervatívok reménye az ország igazgatásának rendi alapokon való megszervezéséről. A győztes uralkodó az ország beolvasztását a katonai diktatúrával, majd a közigazgatás gyökeres átszervezésével kívánta elérni. Magyarországtól elkülönítették Horvátországot, Szlavóniát, Erdélyt, a határőrvidéket; Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó, valamint Szerem megye két járását Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven választották le. Magyarország megmaradt területét öt katonai kerületre osztották. A Haynau nyugdíjazása után kezdődő Bach-korszak 10 évig tartott. Kezdetét az 1850 őszén megjelent, a katonai és polgári kormányzást szétválasztó rendelet jelenti. Az öt közigazgatási kerület a korábbi katonai kerületi felosztással nem volt teljesen azonos.

2 A közigazgatási kerületek élén főispánok álltak. A kerületekben lévő megyéket a főispánnak alárendelt megyefőnökök irányították. A kerületi kormányzatok 1851. január 1-től 1853. július 1-ig funkcionáltak, majd a helytartóság decentralizálásával helytartósági osztályokká alakultak.

3 1860. július 1 -én a helytartóságot ismét Budán összpontosították, hogy rövidesen átadja helyét az 1848-ban megszűnt helytartótanácsnak. A helytartótanács, a kancellária, a megyerendszer visszaállítását az alkotmányosabb kormányzást lehetővé tevő októberi diploma kiadása előzte meg. A polgári és katonai kormányzat időszakában (1849-1850) az elsőrendűen politikai feladatok mellett a politikai (közigazgatási) hatóságok körébe tartozott a földművelésügy, ipar, kereskedelem ügyeivel együtt a közoktatás is Magyarországon.

4 A kultuszügyekben a Bécsben székelő vallás- és közoktatásügyi 237