Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Bariska István: Városvédelmi szervezet a XVI. századi Kőszegen

Hogy magát a jegyzéket még pontosabban értelmezhessük, idéznünk kell a jegyzéket ténylegesen bevezető címet is: Vermerckht die Besetzung Auch Beuelch vnnd Amptleüth auff die Statthor vnnd thüren allhie bey gemeiner Statt Günß Auff welchen thürrn ein Jeder Haußgesesner mit seiner wehr vnnd püchsen zu Jeder nott türfftiger Zeit verordne« Vnnd verschafft ist. Actum Günß dem 22. Augusti A{nn)o 1575-ist(en).

3 Ez a bevezető szöveg lényegesen többet árul el már a tényleges célkitűzésekről, sőt a védelmi szervezet felállításánek módjáról is: magyarul a következőképpen hangzik: „A parancsnokok és hivatalviselők beosztásának jegyzéke itt Kőszeg városa kapuin és bástyáin, annak módja, hogy szükségállapotok idején a háztulajdonosok hova vannak beosztva és kirendelve mindegyik a maga fegyverével és puskájával. Kelt 1575. augusztus 22-én Kőszegen". Az alábbiakban majd szó lesz ezeknek a címeknek az elemzéséről, de a rövidebb, külső cím mentségére már most fel kell hoznom néhány indokot. Többek között azt, hogy a Müsterregister A(nn)o 1575 nemcsak a városvédelmi rendszer beosztását tartalmazza, hanem egyben katonakiállítási jegyzék. Tartalmazza ugyanis azoknak a regiszterét is, akiket a bécsi udvar parancsára Kőszegnek minden 30-dik, szükség esetén minden 10-dik vagy 5-dik ember után kellett zsolddal ellátni, munícióval felszerelni, kiállítani. Ez a kötelezettség Kőszeg esetében az 1491-es pozsonyi békeszerződés magán- és közjogi következményeiből fakad. Az alsó-ausztriai zálogstátusz Kőszeg városát és a kőszegi uradalmat az osztrák főhercegi javak részévé tette, de nemcsak a főhercegi központi szervek, hanem a tartományi rendi szervek gyámkodását is legalizálta egészen a 17. század közepéig. Ez történt a hadügy- , a hadszervezés frontján is. Amikor 1556-ban a Hofkriegsrat-tal a bécsi Udvari Haditanáccsal létrehozták a hadügyigazgatás állandó szervezetét, akkorra már az alsó-ausztriai tartomány katonai és rendészeti beosztása hagyománnyal rendelkezett

5 A hadügy- és a közbiztonság felügyelete szempontjából Alsó-Ausztriát négy negyedre osztották, ebben a délkeleti volt a „Viertel unter dem Wienerwald" körzet, ahová a 16. század derekán Kőszeget is csatolták. A tartományi gyűlés azt is megkövetelte Kőszegtől, hogy fizesse a rendekre kivetett hadiadókat, a Bécs megerősítésére kivetett robotváltságot és a katonakiállítás címén kirótt Zuzuggeld-et.

6 A növekvő török veszély miatt egyre gyakoribbak lettek a hadszervezések. Kőszegnek pedig el kellett küldeni a felszerelt katonákat és fogatokat. Ezeknek a kiállított kőszegieknek a „kirendelt kapitányaikkal" az Unterwaldersdorf melletti katonai szemlén, mustrán kellett megjelenniük.

7 Itt besorolták őket az alsó-ausztriai zsoldoskontingesek közé. Felettük a délkeleti negyed fertálykapitánya, Viertelhauptmann-ja rendelkezett. Ez történt 1575. szeptemberében is. Kőszeg felkészült arra, hogy indítani kell a szükséges létszámú katonát Unterwaldersdorfba. Paul Dauchner jegyző ezért összeállította a három kőszegi városrész: a belváros (Statt), a „magyar külváros" (Hungermarckht) és a „német külváros" (Sigeth) kivetési lajstromait az említett háromféle kivetési mód szerint: „Anschlag des Dressigisten mans der Bürgerschafft der Günß, Actum 3. 7-temb(er) A(nn)o 75": (Kőszeg polgárságának harmincankénti kivetése, kelt 1575. szeptember 3-án), „Anschlag des 21