Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

si összeg lefizetéséhez. Az örökváltság kötelezővé tétele a jobbágy-földesúri viszony minőségi átértékelését is jelentette azáltal, hogy az magánjogi kérdésből alapvető közjogi kérdéssé lett. A kötelező örökváltság fejlettebb - ha úgy tetszik radikálisabb - változata volt, ha az állam levette a jobbágyok válláról a földesuraknak járó kárpótlás teljesítésének terheit vagy úgy, hogy azokat magára vállalta, vagy úgy, hogy a földesurak nem kaptak semmiféle kárpótlást az elvesztett úrbéres szolgáltatásokért. Itt kell elmondanunk, hogy a jobbágyok felszabadulása elvileg megvalósulhatott egy harmadik, az engedőleges és az általánosan kötelező örökváltság között elhelyezkedő és mindkettő bizonyos elemeit felhasználó formában: az egyoldalúan, csak a földesúrra nézve kötelező örökváltság alapján. Ez esetben az örökváltság tényének tudomásulvétele a földesúr számára kötelező volt, amennyiben jobbágya vagy jobbágyközsége kívánta az örökváltságot és le is tudta fizetni az állam által megállapított váltsági összeget. A rendszeres bizottságok munkálatainak tárgyalása Vas megyében Az 1790/91. évi országgyűlésen kiküldött kilenc rendszeres - közöttük az úrbéri - bizottság által elkészített munkálatokat csak az 1825/27. évi országgyűlésen vették tárgyalás alá. Tekintettel azonban arra, hogy a benyújtott javaslatok felett már jócskán eljárt az idő, szükségessé vált azok átdolgozása és kiigazítása, s e célból az 1827: VIII. te. újabb, a nádor elnöklete alá rendelt, összesen 81 tagú bizottságot küldött ki. Az albizottságok alig egy esztendő alatt elkészített munkálatait 1829 januárjában a teljes bizottság vizsgálta felül, minek megtörténte után lehetővé vált, hogy az 1830-ban esedékes diéta megkezdhesse azok vitatását.

1 1830 tavaszán azonban több megye - közöttük Vas is - felkérte a nádort, hogy az elkészült operátumokat az országgyűlési tárgyalások előtt bocsássák megyei vitára. A nádor hajlott a kérés teljesítésére, de a rendelkezésre álló idő rövidsége azonban kizárta, hogy az időközben kinyomtatott és szétküldött javaslatok tárgyalása az országgyűlés megnyitása előtt a megyék közgyűlésein megtörténjen, s így az 1830. szeptember 21. és december 20. között lezajlott diéta nem foglalkozhatott az előző országgyűlésen kiküldött bizottság munkálataival.

2 Az 1830. évi országgyűlésről hazatért vasi követek - Niczky János és Ebergényi Benedek - az 1831. január 17-i megyei közgyűlésre nyújtották be követi végjelentésüket.

3 A végbeszámoló és a követek által bemutatott törvénycikkelyek szövegének felolvasása után a közgyűlés úgy határozott, hogy a rendszeres bizottságok kinyomtatott és a megyébe is megérkezett munkálatainak áttekintésére és véleményezésére, azaz a következő országgyűlésre érvényes követutasítások gerincének elkészítésére egy 51 tagú választmányt küld ki.

4 E választmány munkájának könnyítése és gyorsítása érdekében az 1831. február 21 -én tartott kisgyűlés megbízta az alispánt, Niczky Jánost, hogy mind az 1790/91., mind pedig az 1825/27. évi országgyűlésen kijelölt országos választmány javaslataiból - miután azokból csak 1-1 példány állt rendelkezésre 168