Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Wirth Zsuzsanna: A nemesi kisbirtok differenciálódása Vas megyében a XVIII. sz. közepétől a polgári forradalomig

WIRTH ZSUZSANNA A nemesi kisbirtok differenciálódása Vas megyében a XVIII. sz. közepétől a polgári forradalomig Széleskörű helytörténeti kutatást igényelnek azok a társadalmi változások, amelyek a rendiség fokozatos felbomlását eredményezték a késői feudalizmus korában Magyarországon. A helytörténeti adatok ismeretében sokkal erőteljesebben bontakozik ki az összefüggés a társadalmi mobilizáció többnyire külön-külön vizsgált két tárgyköre, a köznemesség differenciálódása és a parasztság problematikája között. A paraszt szónak, mint a földesúri függésben élő népességet jelölő kifejezésnek eredeti értelmét elsodorta a polgári forradalom. 1848 után már csak a mezőgazdasági foglalkozás, a földműves jelentése élt tovább életformára, tudati tényezőkre is utaló megszorítással. A szakirodalom figyelmeztet arra, hogy a polgári társadalom parasztsága magába foglalt olyan rétegeket is, amelyek előbb a feudális rendi szerkezetben nem jobbágyok, hanem a nemesi rend tagjai voltak.

1 A gyakorlatban azonban kimaradtak ezek az elemek a falusi társadalom átalakulásának korszerű vizsgálatából. A „jobbágyföld = parasztföld" képlet uralkodott az utóbbi évtizedek történetírásában. Reálisabb Soós Imre teljességre törekvő feldolgozási módszerét követni, aki részletesen feltárta, hol alkották a nem jobbágy eredetű parasztcsoportok számottévő részét egy szűkebb körzet lakosságának, illetve földtulajdonuk hol számított jelentős birtokkategóriának Sopron megyében.

2 Éppen ezzel a jellegzetességgel találkozhatunk Vas megye néhány vidékén is. Valójában nyugat-dunántúli regionális jelenségekről van szó, de olyan határozott, erős helyi színezettel, hogy csak a mikrotájegységekre bontott felmérés nyújthat valósághű tájékoztatást megyénkben a társadalom lokális struktúrájáról, annak módosulásairól a polgári átalakulást előkészítő évtizedekben. A mezőgazgasági munkát végző népesség szabad elemei a feudális társadalmi szerkezetben A nem jobbágy eredetű parasztság körülírás, rendkívül összetett gyűjtőfogalom. Jogi megkülönböztetés szerint két fő csoportból származik: a nobilitashoz tartozókból és az agilisekből. A köznemesség deklasszálódása találkozott egy felemelkedő társadalmi mozgással, ebből született meg a nagyon ellent140