Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Szelestei N. László: Sartoris János (1695-1756) nemescsoi lelkész élete és működése

SZELESTEI IM. LÁSZLÓ Sartoris János (1695-1756) nemescsói lelkész élete és működése A 18. század első felében a magyarországi protestantizmus nehéz helyzetben élt. Az 1681. évi 26. te. értelmében a protestánsok az akkor még királyi Magyarország vármegyéiben csak két-két, ún. artikularis helyen gyakorolhatták nyilvánosan vallásukat. A kijelölt helységek rendszerint kicsi falvak voltak (pl. Nemeskér, Nemescsó, Nemesdömölk), s egy-egy fél megyényi területről kényszerültek idejárni a hívek. Az 1691. évi ún. Leopoldina Explanatio ezenkívül még külön megtiltotta az evangélikus (és református) lelkészeknek, hogy a nem artikularis helyeken bárminemű vallási szertartást végezzenek. Híveik felkereshetik őket az artikularis helyeken, ám a lakóhelyükön illetékes katolikus papnak kötelesek stóladíjat fizetni. Iskolát is csak a kijelölt helyeken működtethettek. Vas vármegyében a két kijelölt artikularis hely Nemescsó és Nemesdömölk volt. Nemescsó Kőszeghez közel fekszik: a kőszegi, jelentős részben német anyanyelvű hívek rendszeresen eljártak ide istentiszteletre. A kicsi faluban két lelkész működött, a magyar és a német nyelvű hívek számára. 1698-ban mindössze 178 lakos élt itt.

1 A falu a későbbiek során sem növekedett nagyra, 1828-ban még mindig csak 266 főt számláltak (ebből protestáns 178, katolikus 88).

2 A legújabb, 1984-es adatok szerint 358-an lakják. A 18. század harmincas éveitől egyre jelentősebbé vált iskolája, melyet magyar, német és szlovén anyanyelvű gyerekek népesítettek be. Az egyházi elöljárók „a tanítandó iffjúságnak feles voltát" látván, az iskolamester mellett segédtanítót is alkalmaztak.

3 Nemescsón, és a többi artikularis helyen is, kiváló lelkészek és tanítók működtek. A távolságok, a cenzúra és más korlátozó intézkedések megnehezítették, de meg is követelték a szervezett munkát, összefogást. A németországi egyetemekről hazatért fiatalok a vallási megújulással összefüggő közhaszonra-törekvés szellemével érkeztek haza, s igyekeztek az általuk vezetett iskolákban hasonló szellemet meghonosítani. Különösen a pietista irányzat gyakorlati szelleme hatott nálunk is gyümölcsözően. August Hermann Francke és követői az „auf die Ehre Gottes und den allgemeinen Nutzen" elv szerinti bensőséges életre gyakorlatias, anyanyelvi oktatással készítették fel az ifjakat. Francke hallei iskolakomplexuma mintájára szervezte meg Bél Mátyás a pozsonyi evangélikus líceumot. Kitűnt a pietista törekvések megvalósí107