Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Nádasdy Lajos: A falusi és mezővárosi kézműipar Vas megyében a 46-10. században

A falusi és mezővárosi kézműipar Vas megyében a 16-19- században NÁDASDY LAJOS I. Dolgozatunk a Vas megyei falusi és mezővárosi céhes kézműipar 16-19. századi helyzetét, valamint fejlődésének különböző fázisait kívánja felderíteni s rejtett forrásait feltárni. Ebben a vonatkozásban hazánk ipari és gazdaságtörténetének olyan területére lépünk, amely jórészben felderítetlen, eddig még kevésbé kutatott, és ide vonatkozó adatközlés is csak elvétve található szakirodalmunkban. A falusi és mezővárosi céhes kézművesipar teljességgel semmiképpen nem választható el egymástól. Nem csupán azért, mert a possessio és az oppídum gazdasági, települési és társadalmi helyzete a fejlődés kezdeti szakaszában szerkezetileg alig-alig mutat eltérést, s kulturális szintje sem mutat élesen elütő különbségeket, hanem azért sem, mert a fokozatos fejlődés során zömmel, nagyon kevés kivételtől eltekintve, az oppidumok lesznek a céhek központjai az ott lakos iparosokká], a falvak iparosai pedig'kültagok. Az ipartörténet kutatása során a figyelem elsőrenden mégis a mezővárosi céh eis kézműipar kialakulásának, fejlődésiének, majd bomlásának helyzetérői mondott el adatokat, de már a falusi kézműipar kívül esett érdeklődési körén, s itt nem végzett teljes értékű kutatásokat. Pedig az ilyen irányú kutatások, a dolgozó nép helyzetéről adhatnak értékes felvilágosításokat, és az is sok mindent elárul, hogy milyen iparágak léteztek a vizsgált korszakiban az egyes települési helyeken, egy-egy országrészen. A mi kutatásunk területe nem csupán a mai, hanem a mögöttünk lévő történelmi múlt Vas megyéjének területe, a maga hatszáznál több településével. Abban a korban ez a megye az ország harmadik legsűrűbb települési hálózatával rendelkező megyéje. Természetes tehát az, hogy nem foglalkozunk a megye századokat átfogó történelmi múltjával s általános helyzetével részletesen, csupán a szorosabban témánk körébe tartozó anyag feltárásával. A megye népességének sorsa a történelem során része az ország népe sorsának; gazdasági, ipari és kulturális fejlődése függvénye a Habsburgok birodalmába tartozó haza ilyen vonatkozású sorserózióinak. A közel két évszázados állandó nyugtalanság, békétlenség, harci cselekmények, háborús dúlások osztályrésze ennek a megyének is úgy, ahogyan az egész országnak. Ha nem is hódoltsági terület, de felvonulási területe az oszmán hódító seregnek, súlyos csatáknak színhelye, Bocskai és Bethlen hajdúi, Rákóczi kurucai, a császár labancai, majd Napóleon hadai útjainak nyomát felperzselt falvak üszkös romjai, elrablott holmijait, nyomorult vagyonkáját sirató jobbágyok jajveszékelő kórusa, halott apákért s anyákért, rabszíjra fűzött ifjak és leányok sorsáért jajongó zsolozsmák kísérik. Mégis a megye nem osztozott teljességgel a végvidékeik, s a 150 éves török uralom alatti területek sanyarú sorsában és ezért viszonylagosan jobb körülményei lehetővé tették itt a kézművesipar időközi, szakaszos fejlődését. Hazánk történelmében s eképpen Vas megye életében is a legsötétebb, a legszomorúbb időszak a 16. század. Ez egész évszázadon keresztül a világuralomra törekvő oszmán birodalommal vívja harcát az ország, s közben sorozatos belső harcok is gyengí92