Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Sill Ferenc: Vasvát településtörténetének vázlata a 18. századig

Györffy feltételezi, hogy Taksony után Géza fejedelem vetette meg Vasvár fejlődésének alapját az itt található „rednek" telepek között.

8 Hozzátehetjük, hogy nyilván figyelembe vették az itt már hagyományos vastermelést, amely a népvándorlás korában sem szünetelt, az Árpád-korban is tovább élt. Tény, hogy egy 1226 körül írt oklevél adatai szerint Vasvárról nyers vasat (vas cipót) szállítottak Pannonhalmára, a monostor kovácsai megszokott rendszerességgel Vasváron szerezték be a kovácsoláshoz szükséges vasat.

9 A Géza fejedelem korában már bizonyára meglévő földsánc, a hadászati Szempontból nélkülözhetetlen vasművesség, a Rába-átkelőkről érkező és a nyugat felé haladó útvonalak találkozási helye a Ny-ról várható támadással szemben kiemelt településsé avatták Vasvárt. Ezért természetes, hogy az egykori római telephelyen a magyarság Szent István korát megelőzően földvárat épített. Általánosan elfogadott nézet, hogy a magyarság által megszállt területeken a 10. században feltűnően megszaporodtak a földvárak. Később ezek közül több ispánsági vár, majd a fejlődés további szakaszában megyeszékhely lett. Minden alap megvan arra, hogy ezt a fejlődési vonalat Vasvárra is alkalmazzuk.

10 Felmerül tehát a kérdés, hogy hová helyezzük el Vasvár névadó földvárát, amely körül a település legősibb magva kialakult? Átfogó és alapos ásatások hiányában írott emlékeken alapuló feltételezésekre hagyatkozunk. Az első okleveles utalás, amely a vár helyéről tájékoztat, 1244-1254. évekből vailó. A városban pár évvel előbb letelepedett domonkos szerzetesek részére IV. Béla király kisebb földterületet jelölt ki, hogy a kolostornak kertje is legyen. Ezt a területet a vasvári káptalan szérűskertjéből hasította ki, ezért cserébe Lapsán két ekényi földet adott a káptalannak. Amikor 10 év múlva Roland nádor a királyi vár birtokaiból adományozott területeket vissza akarta szerezni, ezt a cserét jogosnak ítélte, és újból megerősítette. Roland nádor oklevelében olvassuk, hogy a kolostori kert kialakítására átvett terület „ugyanazon várnak subucbiumában (váraljában) van, a Domonkos atyák kolostora mellett".

11 Ebből az adatból Fehér Mátyás azt következtette, hogy a vár és a domonkos kolostor szoros kapcsolatban voltak. Következtetése megalapozott ugyan, de abban elmarasztalható, hogy többet olvas ki a szövegből, mint amennyi benne van. Paulovics óvatosabb, Fehér könyve alapján azt mégis közli, hogy „a kolostor, vagy legalábbis a templom egy része magára a várfalra támaszkodott".

12 Pedig középkori várfalmaradványokat nem talált, e körben meglévő boltozatos pincék és falak a barokk korból származnak. Jóllehet az idézett oklevél jóval későbbi korból való, a vár helyének megjelölése szempontjából mégis fontos. Ujabb és általánosan elfogadott vizsgálódásók Vasváron csak földvárat tételeznek fel. Ilyen várak nagysága 100-300 m átmérőjű lehetett. Értelmetlenség lenne kőerődítményeket keresni bennük. Az mégsem zárható ki, hogy az egykori földhányás nyomait, és ami jellemző szokott lenni, a vöröses talajszíneződést ebben a körzetben a kutatók ásója valamikor felszínre hozza. Addig csak azt mondhatjuk, hogy a vasvári földvár a Rába-átkelőikről érkező utak találkozása közelében, a környező dombokkal körülvett, Ny-ról patakkal és lápos területtel határolt, továbbá a Csörnöc-Rába árteréből kiemelkedő platón állt. Az is elképzelhető, hogy a később felépített Szent Kereszt templom, sőt a mellette lévő kolostor is a vár sáncain belül volt. Ez esetben IV. Béla király az általa kedvelt domonkos szerzetesek számára a tulajdonában lévő vár területén jelölt ki telket. Az a tény, hogy kolostori kertet már a káptalan vár alatti birtokából hasított ki részükre, mintha azt sejtetné, hogy a templom és kolostor szűk és zárt telekre került, ahol szabad terjeszkedésre már nem volt lehetőség. A várnak ezen a helyen való feltételezését az eddig előkerült római emlékek is aláí