Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Vass Előd: Vas megyei helységek III. Murád szultán korabeli török adóösszeírása 1574-1696

kainak működését, tehát a jobbágyok (ráják) és török földesurak (szpáhik) jogviszonyát szabták meg. A fent leírt kétféle kezelés egyikébe jutva Vas megye délkeleti helységeinek adófizetői török földesúri adóikat vagy a szultáni haszbirtok intézőjének (vojvoda), vagy egy timárbirtokos szpáhinak fizették már az 1570-es években. A két adókezelési forma általában gyakran változott. A budai tartomány (vilajet) székesfehérvári szandzsákjának eddig hat török adóöszszeírását ismerjük, amelyeket kutatóink a bécsi, müncheni vagy isztanbuli levéltárakban megtaláltak. Az 1563/66. évi fejadó (dzsizje) defter

9

, amely a török állami fejadó (dzsizje, harács, császár adója, forintadó) különféle neveken szerepelt összeírását jelentette. A következő 1569/70. évi szpáhi java dalombirtok-összeírás, törökül timár-defter a székesfehérvári szandzsák szultáni és szpáhi birtokait helyiségenként tartalmazza

10 A keltezetlen. III. Murád szultán korabeli (1574-1595) részletes adóösszeírás, törökül tahrir-defter az első Vas megyére is kiterjedő török összeírás, amely helységenként a török földesúri adókat mutatja ki.

11 A következő két ismert összeírás az 1587. és 1632. évi szpáhi javadalombirtok vagy timár-defter, amely szintén kiterjedt Vas megyére is.

12 Végül egy ismét keltezetlen török részletes adó összeírás, taíhrír-<lefter, amelyről csak annyit tudunk, hogy IV. Murád szultán korából (1623-1640) származik.

13 A székesfehérvári szandzsák több tötök adóösszeírása közül most az alábbiakban a III. Murád szultán korabeli (1574-1595) tahrir-defterrel foglalkozunk. A tahrir-defter nincs pontosan év szerinti keltezéssel ellátva, de utólagosan, egy másik III. Murád szultán korabeli forrásban szereplő, 1582-ben keltezett részletes utasítás alapján, amely a székesfehérvári szandzsák részletes adóösszeírására ad parancsot, forrásunk eredeti kéziratát is 1582-re keltezhetjük;

14 azonkívül a 16. században Vas megyében készített magyar dicalis adóösszeírások közül csak az 1582. évben két változat is készült; egy korábbi 1582 márciusában, és egy későbbi 1582 szeptemberében. Feltételezzük, hogy erre azért volt szükség, mert a két összeírás közötti időszakban, vagyis 1582 nyarán történt meg a török részletes adóösszeírásunk helységről-hegységre haladó elvégzése, amely egy nagyobb török portyával ért fel. A török károk felmérésére készült a későbbi, 1582 szeptemberi magyar dicális adóösszeírás, a korábbinál részletesebb adatokat tartalmazó felmérés.

15 Az 1582 körüli adóösszeírás a következő, szandzsáknál kisebb területegységeket, náhijékat sorolja fel: a székesfehérvárit, a palotait, a veszprémit, a pápait, a devecserit, a csobáncit, a vázsonyit, a tihanyit, a somlyóit, a osesznekit, a szentmártonit (v. pannonhalmit), a győrit, a sümegit, a szeptgrótit, a szigligetit, a tátikait, a rezit, a lődit, a vasvárit, a jánosházit, a sárvárit, a zalavárit, az egregydemetrit, a körmendit, az egervárit és a keméndvárit.

16 A huszonhat náhije közül Vas megye területén négy szerepel: a vasvári, a sárvári, a jánosházi és a körmendi. Az utóbbi náhije csupán három helységgel került feljegyzésre, ezért most alig értékelhető volta miatt nem foglalkozunk vele.

17 Ä vasvári náhije 75 helységgel, a jánosházi náhije 19 helységgel és a sárvári náhije 21 helységgel szejrepel a török földesúri adóösszeírásunkban, s így az egyes helységeket figyelembe véve biztosan állíthatjuk, hogy a három török náhije Vas megye délkeleti részét a Rába folyóig foglalta magába. A három náhije területének települési szerkezetét az összeírásban feljegyzett városok, lakott falvak, lakatlan falvak, puszták, majorok és malmcxk számából kívánjuk részletesebben isimertetni. A három náhijének nevet adó helység közül azonban csak Jánosháza adózóit írták öszsze, mert se Sárvár, se Vasvár a defterben nem szerepel, csupán a róla elnevezett náhije falvai. A nevezett helységek települési szerkezetét jól szemlélteti az 1. sz. táblázat, amelyben az összeírásban feljegyzett minden objektum szerepel. Megállapíthatóvá vált, hogy a három náhije területén a városok, lakott falvak és a lakatlan falvak száIJ