Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Vass Előd: Vas megyei helységek III. Murád szultán korabeli török adóösszeírása 1574-1696

Vas megyei helységek III. Murád szultán korabeli török adóösszeírása 1574-1595 VASS ELŐD A magyarországi feudalizmus korszakának megvannak a jellegzetes forráscsoportjai; a különféle conscriptiók és urbáriumok. Ezek ugyan a 16-17. században viszonylag homogén tömbként, csak az ország nyugati és északi területein használhatók fel. Vas megye területére ezek a források szép száminál állnak a rendelkezésünkre, most mégis egy egészen eltérő és eddig még alig említett forráscsoport Vas megye délkeleti területére vonatkozó adatait ismertetjük: a török részletes adóösszeírásokét, amelyeket szaknyelven tahrir-deftereknek nevezünk. A magyar és a török források véletlen területi és időbeli egyezése ezek adatainak összevetését kínálja fel. Hasonló törekvések már történtek korábban Veszprém és Esztergom megyék feudáliskori magyar és török adóösszeírásaival, ezek azonban eredményt alig hoztak.

1 Vas megye területét legelőször 1421-ben érintette a török hódítás, amikor egy na gyobb török portyázó csapat Zala megyéből előretörve Vasvár vidékére csapott. Ebben az évben, 1421-ben hódolt be a töröknek Bosznia, s ennek területe ezután DélAusztria és a Dél-Dunántúl területei elleni támadások kiinduló bázisává vált.

2 A törökök különösen a 15. század második felében évenként rendszeresen támadták a mai Szlovénia, Stájerország és a Dráva-vidék területeit.

3 Ezek a támadások Nándorfehérvár (Belgrád) 1521. évi, és a mohácsi csata 1526. évi elvesztése után váltak még jelentősebbekké, s Vas megyéhez egyre közelebbekké. Szulejmán szultán 1532. évi hadjárata után a török támadások Vas megyét közvetlen közelségből állandóan fenyegették. A közvetlen 'közelséget Buda 1541. évi megszállása, s ott egy török tartomány (vilajet) megszervezése jelentette. 1543. szeptember 4-én Szulejmán szultán 14 napi ostrom után elfoglalta Székesfehérvárt, s ott a budai tartomány egy új szandzsákját hozta létre.

4 Székesfehérvár eleste utáni napokban a környező falvak behódoltatása kezdődött el. Áz új török közigazgatási rendszer berendezkedését Ahmed bég, az első székesfehérvári szandzsákbég szinte az ostrom nyomainak eltüntetésével egy időben kezdte meg. A szandzsákbég mellett a helyettese (kethüda vagy kiája), a szandzsákbég saját haszonélvezeti birtokainak kezelője, a vojvoda, aki a szandzsákbég jövedelméből fenntartott udvari lovaskatonáinak (dzsebedzsi) parancsnoka is volt, valamint a bég „irodájának" írnokai, a kjátibok a szandzsákbég udvari szervezetét alkották. Ezeket még a szandzsák területén élő, javadalombirtokkal (zuama vagy timár) rendelkező szpáhi lovasalakulatok, és a kincstár által fizetett zsoldos alakulatok egészítették ki. A fzandzsákbég udvari tisztjei, a szpáhik és a zsoldoskatonák vezetői alkották a szandzsák tanácsát (diván), amely a budai pasák helyi végrehajtó szerve volt.

5 Az IJ43 után megindult új török berendezkedés Székesfehérvártól földrajzilag nyugati irányba terjedt ki. A török közigazgatás területegységeinek kialakítása a hódolt falvakból mindig előre kijelölt központok köré történt, általában a katonai ellátás 33