Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Naszádos István: A Stauffer és Fiai Sajtgyár története
előttről kiemelte, hogy a Repce vidékén a parasztság sikerrel űzi a marhahizlaíást. A hízott állatokat Bécsben és Sopronban adták el. 12 1884-ben a nyugati fajták aránya Vas megyében már 67,7% volt. 13 Az eredmények ismertetésekor nem szabad megfeledkeznünk a Vasmegyei Gazdasági Egyesületről, amely 1840. szeptember 8-án alakult meg először, és 1858. február 25-ig állt fenn. Akkor még fő feladatának a nemes és bőtermő gyümölcsfajták elterjesztését tartotta. 17 ' 1861-ben akkuit újjá, s ettől kezdve, de különösen 1878 után „a megye helyrajzi fekvésénél fogva a szarvasmarhatenyésztésre lévén elsősorban alkalmas" ezen tenyésztési ág fejlesztését és emelését szolgálta. 15 1889-ben Rohoncon a Gazdasági Egyesület irányításával megalakították az első Szánkás-marhatenyésztő Egyesületet. 16 Már előzőleg, 1881-ben Szombathelyen megalakították az ország első tejszóveíkezetét. „A tagok száma 32, teheneik száma 900 db volt." 17 Ä rossz szállítási viszonyok, a belső piacok hiánya arra ösztönözte az állattenyésztő uradalmaikat, hogy a tej tartósításának lehetőségeit keressék. Ennek egyik - régtől ismert - fajtája volt a sajtkészítés. „A sajt megalvasztott tejből a savó kicsurgatásával, sózással és érleléssel készített, nagy fehérjetartalmú, sokféle értékes tejtermék." 18 Készítésének eredeti módja „a tejnek alátüzeléses üstökben való megalvasztása és melegítése volt. A sajtok préselésére kő koloncokat használtak". 19 1887-ben a bajor királyi hercegi uradalom megalapította a Sárvári Vajkiviteli Vállalatot. A tejet két helyen dolgozták fel: az újmajori vaj- és sajtgyárban, valamint a lánci majorban lévő tejgazdasági szakiskolában. 20 A szimentáli tehén és a vasi ősi szarvasmarihafajta keveréke, a „vasi pirostarka" a 20. század első évtizedében itt már uralkodóvá vált. A Gazdasági Egyesület az első világháború után jelenti, hogy „az 1914-ben kitört világháború sajnos megakasztotta Egyesületünknek a gazdasági élet úgyszólván mindén ágában megindított eredményes tevékenységét s ezen esztendővel sajnos le is zárult Egyesületünk fénykora." 31 A négy évig tartó háború, „... a Monarchia gazdasági szétesése, az állatállományt sokkal érzékenyebben befolyásolta, mint a mezőgazdaság többi ágát". 22 A négy év alatt szarvasmarha-állományunk kb. 25%-kal csökkent,-és mint az alábbi táblázatból meggyőződhetünk róla, többé nem is érte el az i9ii^es létszámot. Az állatállomány létszámának alakulása 1922-1938 között 1000 db23 1911* 1923 1925 1931 1935 1938 Szarvasmarha 2150 1838 1900 1814 1755 1882 Juh 2406 1392 1890 1440 1227 1029 *Az új országterületre átszámítva! Amint látjuk, a tehén- és juhállomány 1925-ben volt a legnagyobb. Utána hullámzott az állomány száma, de az 1925-ös számot elérni nem tudta. „Mégsem lehet egyértelműen hanyatlásról beszélni... javult az állatállomány minősége." 2 '' A gazdasági válság 1929-33 között lefékezte ugyan egy időre a szarvasmarha-tenyésztést, de az utolsó békeévek már ismét az állattenyésztés sikerét, gazdaságosságát, sőt az exportlehetőségek nagyarányú emelkedését hozták magukkal. 144
