Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Bariska István: A protestáns Kőszeg II. Ferdinánd korában

A protestáns Kőszeg IL Ferdinánd korában BARISKA ISTVÁN „Summum ius, summa iniuria" (Cicero: De officiis 1,10,33) /. //. Ferdinánd ultimátuma a prostestáns Kőszegnek A többségében prostestáns Kőszeg 1633 elején törvényszéke elé idézte a helyi katolikus kisebbség szellemi vezérét, Gazdag György vaskereskedőt. Ez a tehetős kőszegi polgár, aki Sennyey István kancellár jóvoltából a bécsi udvar bizalmát is élvezte, meg sem jelent a méltatlankodó kőszegi szenátorok előtt. Kőszeg erre Eszterházy Miklós nádorhoz fordult tanácsért. A Habsburg-háznak és a katolicizmusnak elkötelezett nádor mérsékletre intette a várost, amelyet akkor már öt esztendeje nagy riadalomban tartott II. Ferdinánd protestánsellenes parancsa. Eszterházy nádor a Gazdag-ügyre reagálva olvasta a kőszegiek fejére Terentius és Cicero híres mondását, miszerint „a legnagyobb törvényesség a legnagyobb törvénytelenség".

1 Jóllehet a kőszegi protestánsok ekkor még kezükben tartották a jurisdikciot, sőt fegyverként is használták religiójuk védelmében, mégis a bécsi beavatkozás súlyos önkormányzati válságot idézett elő Kőszegen az 1630-as évek elején. Amióta a protestantizmus mindkét ága a 16. század derekán gyökeret eresztett a termékeny kőszegi földbe, és a Forintos-család perével a katolikus párt legtekintélyesebbjét is kiiktatta ellenfelei közül, azóta nem érte ilyen nagy presztízsveszteség a kőszegi törvénykezést.'-' Most pedig egyik concivise, ráadásul katolikus, megtagadta a törvénybe hívást. Ez is a jurisdictios válság egyik jele volt. A protestáns szenátus erre kényszert alkalmazott azokkal az eszközökkel, amelyek a minden/kori bíró kezében adva voltak. Ezért irta valójában Eszterházy nádor a kőszegieknek, hogy a törvény adta lehetőséggel pedig visszaélni nem lehet, mert az maga a törvénytelenség. A kőszegi önkormányzat válságának oka azonban nem a Gazdag-féle ügy volt, hanem 11. Ferdinánd 1627-ben kiadott, majd 1628-ban megismételt protestánsellenes uralkodói parancsa: „Mi Második Ferdinánd, Isten kegyelméből minden időkre választott német-római császár, Németország, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia királya, Ausztria főhercege, Burgundia, Steierország, Karintia, Krajna és Würtemberg hercege, Tirol és Görc grófja ezúton tudatjuk Kőszeg városunk nemes bírájával és tanácsával, hogy Nekünk a legalázatosabban jelentették, miszerint a kőszegi protestáns prédikátorok és tanítók az elmúlt ezerhatszázhuszonhetes esztendő szeptember tizennegyedikén kibocsátott és nyilvánosságra hozott mandátumunk ellenére még a mai napig is Kőszegen tartózkodnak, azon színleléssel és ürüggyel, mintha Kőszeg városa Magyarországi Királyságunkhoz, nem pedig AlsóAusztriai Hercegségünkhöz tartozna: amióta azonban Kőszeg városa, mint a többi, különben a magyar határokon belül fekvő város és uradalom ősidők óta minden önkormányzati joggal, telek- és földbirtokkal, jogokkal és járadékokkal jure optimo et titulo legitimo Ausztriai Főhercegségünkhöz jutott, azóta mindvégig főhercegi kama54