Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Dóka Klára: Nyugat-dunántúli iratok az Országos Vízügyi Levéltárban

Nyugat-dunántúli iratok az Országos Vízügyi Levéltárban DÓKA KLÁRA A Szombathelyi Vízügyi Igazgatóság 1976 decemberében adta át az Országos Vízügyi Levéltárnak-' a birtokában lévő, a jogelőd szervektől származó iratanyagát. A rendkívül érdekes gyűjtemény az I. ker.; 1895-től a Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatalnál,

2 a Szombathelyi Vízgazdálkodási Körzetnél,-' valamint a Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatalnál'

1 keletkezett. Elsősorban Vas és Zala, kisebb mértékben Veszprém megyei anyagokat tartalmaz, azokról a területekről, amelyek a mai Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságihoz tartoznak.

5 A különféle típusú ügyeket doszsziérendszerben kezelték, azok arab és esetenként római számot kaptak. Az iratokhoz tartozó tervek még az Igazgatóság birtokában vannak, azonban egy-egy dosszié is igen sok tervdokumentációt tartalmaz. Az anyag nagyabb része vízépítési vagy vízjogi ügy, amelyet az 1885-ben kiadott vízjogi törvény értelmében a vízikönyvbe is be kellett vezetni.

6 Másik része hivatali, szakigazgatási anyag, de a kettőt egyformán kezelték. Levéltári rendezés alkalmával az eredeti irattári rendszert tartottuk fenn, és az egyes dossziékhoz mutatókartan készült. Az anyag évköre: 1886-1951. Terjedelme: 7,50 folyóméter, fondszáma: VI. 8. A kutatás, tájékoztatás megkönnyítése érdekében szeretnénk jelen közleményeimmel az anyagot helyben ismertté tenni, hogy a helytörténet, technikatörténet művelői felhasználhassák, és egyúttal köszönetet mondunk mindazoknak, akik a sok veszélynek kitett, értékes dokumentumokat eddig megőrizték.

7 Az anyagban a vízügyi ágazat valamennyi területe, képviselve van. Első nagyobb csoportot az árvízvédelmi-folyószabályozási szakágazathoz tartozó ügyek alkotják. Az árvízvédelem a Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal területén is fontos szerepet kapott. Az árvízvédelmi töltések nagyabb részét a Hivatal tervezte. Ezek a töltések magánosok (esetleg községek vagy iparvállalatok) kezelésében voltak, az építési költségeket is ők fizették. A gátak rendszerint egy-egy falut, hidat, gyárat, nagyobb létesítményt védtek. Legaktívabb védekezésre a Rába mellett került sor. A Rábaszaszabályozó Társulat töltései csak Sárvárig terjedtek, a folyó felső szakaszán az érdekeltek feladata volt az árvédekezés megoldása. A legkorábbi árvízvédelmi anyag 1895-ből maradt fenn, a legkésőbbi az 1930-as évekből. Pl. rábai töltések:*

5 - 1897: ikervári töltés az erőmű védelme érdekében - 668 - 1933: szentgotthárdi töltés a Dohánygyárinál - 1899 - 1938: molnaszecsődi, nagycsákányi gátak - 206/V, VI. Védművek, partbiztosítások épülteik a többi folyók és patakok mellett is. - 1900: a Dráva mellett Perlaknál - 8 3 9/

VIII - 1900: a Perinten Szombathelynél - 966