Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

A szabályrendelet végül megállapítja, hogy a tanács hatáskörének megváltoztatására egyedül a közgyűlés illetékes, a tanácsot pedig arra kötelezi, hogy ügyrendjét maga állapítsa meg. A városi tanács szervezetében jelentős változást hozott az 1886. évi XXII. te. amely szétválasztotta az elöljáróságot és a tanácsot, s utóbbit a polgármester, a rendőrkapitány, a tanácsnokok, a főjegyző, főorvos és főügyész személyére szűkített le. Ugyanakkor a városi tisztségviselők gyarapodása, a városi ügykörök bővülése szükségessé tette a tanácsi hatáskör átszervezését, amely az idők folyamán sokkal többet változott, mint a törvényszékkel megszabott képviselő-testületi hatáskör. A dualista kor városigazgatására legjellemzőbb tanácsi hatáskör meghatározását a város 1911. évi önkormányzati szabályrendeletében találjuk, amely az 1827-ben meghatározott hatáskörtől alapvetően eltér, így érdemes a2 ismertetésre: A tanács hatásköre önálló és véleményező. „Önálló hatásköre kiterjed: 1. A képviselő testület által hozzá utalt ügyek végrehajtására. 2. A költségvetés keretén belül való utalványozásra és 1000 koronát meg nem haladó összegű, előre nem látott (vegyes) kiadásoknak az e címen megállapított hitel korlátai között való utalványozásra. A tanács a községi törvény 127. §-a értelmében a költségvetés szoros megtartásáért felelős és csak a számvevőség előzetes bírálata után utalványozhat.

1 3. A képviselőtestület felhatalmazása alapján a költségvetés tételei közt az átruházási jog gyakorlására. 4. A költségvetés vagy a képviselőtestület felhatalmazásának keretén belül árlejtések tartására és azok eredménye fölött való határozat hozatalra. 5. A város ingatlanainak hat évnél rövidebb időre nyilvános árverés útján való bérbeadására. A kikiáltási árat a költségvetésben előirányzott bérösszeg képezi. 6. A polgármester rendeletére történt fizetések felülbírálására és jóváhagyására. 7. Világos adóssági kötvényeken alapuló, és a bér meg haszonbérösszegek behajtását célzó per megindításának vagy beszüntetésének elhatározására. 8. Tévesen kirótt községi adó, közmunkaváltság, házbérfillér, víz- és szemétdíj törlesztésének vagy helyesbítésének elrendelésére. 9. Alsófokú ipari és kereskedelmi iskolai költségvetések megállapítására. 10. Az 1884. évi XVII. az 1893. évi XXVIII. és az 1907. évi XIX. tc.-kekben megszabott iparhatósági teendők végzésére. 11. A város kezelése alatt álló pénztárak felügyeletére és megvizsgálására. 12. A tisztviselők és egyéb városi alkalmazottak működésének ellenőrzésére. 13. Hat hétig terjedő szabadságidő engedélyezésére. 14. Fizetési előleg megszavazására. 15. 300 koronáig terjedő rendkívüli segítségek és jutalmak megszavazására. 16. A polgári gyámolda tagjainak fölvételére és elbocsátására. 17. A hivatalszolgák, rendőrök, tűzoltók és szerződött alkalmazottak közül a kezelőszemélyzet megválasztására. 18. Szolgák és rendőrök fegyelmi ügyében való határozathozatalra. 19. Építési engedélyek kiadására. 20. Színi előadások engedélyezésére. 21. Okiratoknak és értékeknek a levéltárban való elhelyezése és abból való kiadása tárgyában határozathozatalra. 22. Végül minden olyan fontosabb városi ügy intézésére amely a képviselő testületnek fenntartva vagy egyes közegek hatáskörébe utalva nincs." (64. §.) 201