Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944) HORVÁTH FERENC Jelen tanulmány tulajdonképpen folytatás, illetve kiegészítés. Folytatása, illetőleg kiegészítése annak, amit 1971-ben „Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából" című kötetben (Szerk. Bónis György - Degré Alajos, Bp. 1971) Szombathely város képviselő-testülete és bizottságai 1860-1944. címmel a kötet 335-364. lapjain írtam. Míg ott és akkor kizárólag az autonóm szervekről volt szó, addig most a részben választott, részben kinevezett tisztviselőkről és hivatalaikról számolok be, olyan igénnyel, hogy mindenki áttekintést kapjon belőle a városi szervekről, akinek nem volt módjában életében megtapasztalni, ismerni, csak termelt iratait szeretné áttekinteni, esetleg rendszerezni, vagy éppen kutatni benne. Ennek az anyagnak a forrásértéke igen jelentős, a kor minden ellentmondását magán hordja, az uralkodó társadalmi osztályok érdekvédelmével a középpontban. A magyar kapitalizmus kori társadalom alakulásának, fejlődésének ábrázolása szempontjából igen értékes és nélkülözhetetlen. Az iratanyag jelentősége különösen megnő & két világháború közötti időszakban, s tulajdonképpen a felszabadulással sem szűnik meg, mégis szándékos a korszakhatár megállapítása, mivel 1945 új, demokratikus városi hivatalszervezet problémái személyi és tartalmi változásaiknál fogva külön tanulmányozást érdemelnek. Míg a városok életében az autonóm szervek a helyi hatalmi funkciót töltötték be, a központi és a helyi hatalom rendelkezéseinek hivatásos végrehajtó szervei a tanácsok és a tisztségviselők, illetve azok hivatalai voltak. A városi tanács a dualizmus korában a főtisztviselőkből állt, de már korántsem azzal a széles jogkörrel, mint a feudális korban. Hatásköre és jelentősége egyre csökkent és fogyott, bár létszáma növekedett a tisztségviselők számának növekedése folytán, míg végül 1929-ben megszűnt. A tisztségviselők és a hivataliak egyre gyarapodtak, egyre inkább függetlenekké váltak a tanácsi és autonóm szervektől, jog- és hatáskörük egyre szélesedett és bővült, a város vezetőjének, a polgármesternek egyre szélesedő jogköri bővülése kapcsán, s mindez igen szépen, egybeesett és megegyezett az autonóm szervek elhalásának tényével. A tisztviselői szervezet a polgármesteri hivatal körül csoportosult, amelynek vezetője a polgármester volt, tagjai a főjegyző, az aljegyzők, később a tanácsnokok voltak. A polgármesteri hivatalon belül helyezkedett el a községi bíróság, a rendőri kihágási büntetőbíróság, az elsőfokú iparhatóság, a városi anyakönyvi hivatal, a lakáshivatal, a munkaközvetítő hivatal, a katonai ügyosztály, a szegényiroda, a hadigondozói hivatal, a. közellátási hivatal, s mint önálló hivatal nélküli szaktisztviselők, idetartoztak a városi tisztiügyész, az állatorvosok és a gazdasági felügyelő. Eredetileg polgármesteri tisztségviselők voltak, de a feladatok bővülésével hamarosan önálló hivatalokká fejlődtek a városi mérnökök és a mérnöki hivatal, a városi tisztiorvos és az egészségügyi hivatal, a városi számvevőség, a városi adóhivatal, a fogyasztási adó illetve javadalmi hivatal, a városi árvaszék, a városi rendőrség és a 199