Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

rendezett parcellákat, köztük gesztenyefák is.

2 Nehéz illatot adó lombjaik alatt húzódtak meg az apró présházak.

3 Homlokfalaikkal a város felé fordulva köszöntötték az érkezőt. Ebbe a sorba illeszkedett be, talán még a 17. század végén a kálvária kápolna. Tornyai függőlegese az összképben messziről látható hangsúlyt jelölt ki, célt, amely a kb. ezer méter távolságban levő zárt, fallal körülfogott városkából hívogatóan rajzolódott az utas elé. Az elmúlt századok ezt az idillikus képet erősen megváltoztatták. A város terjeszkedése elérte, sőt már-már túlnőtte a domb adta természetes határokat, s ez a kálvária állandó változását, megújulását is eredményezte. Bár mai állapotában alig árul el valamit is látogatójának változatos múltjából, alapjában véve mégis a barokk szellemiség köztünk maradt tanúja. Az ismert és egykor közkedvelt hely történetével eddig meglehetősen mostohán bánt a kutatás. A helytörténettel foglalkozó szerzők legfeljebb megemlítették, de érdemben alig foglalkoztak vele. Pedig korabeli ábrázolásai szinte minden ismert városképünkön fellelhetők. A legkorábbit, a ma a volt ferences templomban levő Szent Flórián oltárképet, amely Szombathely égését ábrázolja 1716-ban, Géfin Gyula publikálta először a szombathelyi egyházmegye történetéről írt munkájában/

1 Sajnos, értelmezése helytelen volt, amit egy következő tanulmányában módosított is,

5 de ez sem keltette fel a kálvária iránti érdeklődést. Kápolnájának tudtunkkal egyetlen hiteles fényképe, amely Knebel Ferenctől való, lassan száz éves. A Vasi Szemle néhány éve közölte le, de ez is visszhang nélkül maradt.

6 Ilyen előzmények után figyelmünket egy érdekes, de azóta már tévesnek bizonyult feltételezés fordította a szombathelyi kálvária vizsgálatára. A kutató munka szükségessé tette, hogy a kálváriákkal, mint sajátos építészeti feladattal általában foglalkozzunk, s vázlatos áttekintést nyerjünk a magyar kálváriákról. Dolgozatunk egy részében tárgyaltuk a szombathelyit is,

7 de az írás jellege és terjedelme sem tette lehetővé, hogy történetét részletesen ismertessük. Most éppen ellenkezőleg, mellőzzük a sajátos feladattal kapcsolatban felmerütő általános kérdések boncolgatását. A bevezetés után a kálvária kápolnát, berendezését, felszerelését, a stációkat, a kápolnához felvezető lépcsőt, a kereszteket, a remetelakot és a remeteség életét, a kálváriához kapcsolódó egyházi szertartásokat, a számadókat, a számadásokat, majd az egész környéket tekintve a városrendezési és zöldterületi kérdéseket ismertetjük, befejezésül pedig a feltárt tények alapján összefoglalást adunk a kálvária keletkezésének vallási és társadalmi körülményeiről. Munkánkhoz az anyagot elsősorban a Vas megyei Levéltár Szombathely városi levéltárából gyűjtöttük össze. Legfontosabb forrásaink a Kálvária számadások voltak, amelyekből tudtunkkal még semmit sem publikáltak. Ezt a legkülönbözőbb helyeken megbúvó más adatokkal egészítettük ki. A kutatás még korántsem mondható befejezettnek, és a kálvária keletkezési éve sem ismert pontosan, mégis meggyőződésünk, hogy erről a nagymúltú, de elfelejtett műemléki együttesről viszonylag teljes képet adhatunk. A KÁLVÁRIA KÁPOLNA A kápolna építéstörténete Egy átlagos kálvária egyetlen jelentős épülete a kápolna. Ez minden bizonnyal megépült már a szombathelyi kálvária keletkezésének legelső idejében is. írott adataink erről a korszakról nem kerültek még elő. A legelső fennmaradt számadások között ta151