Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században

Szombathely kereskedelme a 18—19. században* KISS MÁRIA Szombathely kereskedelmi életének kialakulását, fejlődését számos tényező befolyásolta. Összefüggött a város jogi helyzetével, kiváltságaival, a polgárság összetételével, vagyoni állapotával. Hatással volt rá a városban működő céhek tevékenysége, a környező falvak, mezővárosok felvevőképessége, a települést érintő úthálózat sűrűsége. Az ország gazdasági életével szorosan összefüggött a helyi kereskedelem sorsa. Magyarország kereskedelme a vizsgált másfél évszázad alatt változott, de mindvégig éreztette hatását a gyarmati helyzet. Ennek következményeként a belső vásárlóerő gyenge volt. A társadalmi munkamegosztás, a feldolgozó iparnak a kitermelő ipartól való elkülönülése és mellékágakra oszlása lassan haladt előre. A kézművesek a nagyvárosokat kivéve mezőgazdasági termeléssel is foglalkoztak.

1 A fogyasztás bizonyos fokú emelkedését eredményezte, hogy a 18. század első évtizede után növekedett az ország lakosságának lélekszáma. A lélekszám növekedésével azonban nem tartott lépést a vásárlóerő növekedése. Ugyanis a megnövekedett lélekszám magába foglalta azokat is, akik saját háztartásukban szükséges mezőgazdasági, sőt egyes ipari termékeket is előállítottak, így mások által termelt javakra csak jelentéktelen mennyiségben tartottak igényt.

2 A háborús konjunktúrák csak a gazdag parasztok vásárlóerejét növelték meg, akik elsősorban iparcikkeket vásároltak. A piac kiszélesedését jelentette a földbirtokos osztály és a középnemesség igényének növekedése. A birtokos osztály tagjai elsősorban fényűzési és élvezeti cikkeket vásároltak. A parasztság nagy többségének életmódja és életszínvonala nem változott, így a kereskedelem szempontjából sem jöhetnek számításba.

3 A 18. században nőtt a kereskedéssel foglalkozó személyek száma is. A század második feléből rendelkezésre álló adatok vizsgálatából azonban kitűnik, hogy az egy kereskedőre jutó átlagforgalom a kereskedők számához mérten csökkent.

4 A 18. században megindult kereskedelmi tőke felhalmozódását a külkereskedelem segítette elő, elsősorban az élvezeti cikkek fogyasztásának növekedésével. A háborús konjunktúra is hozzájárult a kereskedelmi tőke gyarapodásához. A gyarmati helyzet, a vámrendszer kialakítása elsősorban az osztrák érdekeket vette figyelembe, azok szolgálatában állt, és akadályozta a magyarországi kereskedelmi tőke akkumulációját. Ami az ország területén képződött, az is főleg idegenek kezében volt. Fejletlen volt az ország hitelélete. Váltótörvény hiánya nem engedte, hogy a magyar gazdasági élet külföldi hitelekből részesedjék. A kereskedelmi tőke felhalmozódását gátolták a kereskedőtársaságok, amelyek a céhekhez hasonló szabályzattal háttérbe szorították versenytársaikat. Ami tőke a csekély számú magyar kereskedő kezén képződött, annak egy része ingatlanokban nyert befektetést. * A tanulmány rövidített formában, 1976 augusztusában, a Pécsi Településtörténeti Konferencián elhangzottH9