Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-02 / 202. szám, szombat
KOZELET 2017. szeptember 2.1 www.ujszo.com Nem záiják ki a sztrájkot a tanárok A koalíció nem kapott garanciát, hogy sztrájk nélkül megússza (TASR-feivétei) Indul az új mozgalom Pozsony. Összegyűjtötte a Progresszív Szlovákia (Progresívne Slovensko) a politikai mozgalom alapításához szükséges 10 ezer aláírást - tájékoztatott a mozgalom vezetője, Ivan Štefimko, aki szerint ez egy újabb mérföldkő a tervben, melynek megvalósulása esetén alternatívát kínálnának a jelenlegi politikával szemben. Az aláírásokat szeptember végén adják le a belügyminisztériumban. A mozgalom legfőbb célkitűzései a működő oktatás és egészségügy megteremtése, a szociális és regionális különbségek csökkentése, a korrupcióellenes harc, valamint a vállalkozói környezet javítása. A Progresszív Szlovákia Európa-pártiként határozza meg magát. A mozgalom alapításához szükséges aláírásokat önkéntesek gyűjtötték az utcákon. Štefúnko hangsúlyozta: büszke rá, hogy sikerült alulról, az emberekre alapozva létrehozni a mozgalmukat. Szeptember 18-án bemutatják a mozgalom hosszú távú programját is. A pozsonyi rendezvényre külföldi vendégeket is meghívtak, például Guy Verhofstadtot, az Európai Parlament liberális frakciójának elnökét is. (TASR) 2 j ____ Ö SSZEFOGLALÓ Pozsony. Mivel a tanárok nem voltak hajlandók rábólintani a kormányjavaslatára, mely szerint a fokozatos béremelés fejében lemondanak a sztrájkhoz való jogukról, a kabinet szeptember 1-jótól csak hatszázalékos béremelést hagyott jóvá. A következő fizetésemelés további egyeztetések tárgyát fogja képezni, az oktatásügyi szakszervezetek a sztrájkot sem tartják kizártnak. Az eredetileg bemutatott kormányrendelet értelmében a pedagógusok bére idén szeptembertől 6,6, majd a következő három év januárjától egyesével további 6,6 százalékkal nőtt volna. Mindezt akkor, ha a tanárok aláírják a.kormány által bemutatott ultimátumos memorandumot, amely megtagadta a tanároktól a sztrájkhoz való jogot. A Pavel Ondek vezette oktatásügyi szakszervezet a héten bejelentette, nem írják alá a memorandumot, mert azt színtiszta zsarolásnak tartják. A szakszervezet ugyan üdvözölte a kormány béremelési javaslatát, ám a sztrájkhoz való alkotmányos jogról nem akar lemondani. „Nem engedünk jogainkból, hogy a jövőben is tudjunk tárgyalni” - mondta Ondek, aki szerint a lépésnek széles támogatottsága volt a szakszervezet soraiban. Robert Fico miniszterelnök szerint a kormány tudomásul veszi, hogy a szakszervezetek elutasították a szociális megbékélésre tett ajánlatát, ezért viszont csak a szeptemberi, egyszeri 6,6 százalékos béremelést tudja garantálni, a teljes, 2020-ig terjedő összesen 26,25 százalékos béremelési csomagot nem fogják elfogadni. „Többet kínáltunk, mint ami a kormányprogramban szerepel, ám ezért cserébe értelemszerűen azt vártuk, hogy szociális béke lesz” - mondta Fico azzal, hogy bár a tanárok béremelését tartalmazza a kormányprogram, jelenleg nem tudja garantálni, milyen mértékű lesz az a jövőben. A további fizetésemelésről tárgyalni fognak. Bugár Bélának, a Híd elnökének- saját bevallása szerint - csalódást okozott a szakszervezetek hozzáállása. „Természetesen joguk van egy ilyen döntésre, ám ugyanakkor hozzá kell termem, hogy ez már az ő felelősségük. Felelősségük van azért, hogy a garantált 26,25 százalékos béremelés helyett más utat választottak. Szerintem a tanárok díjaznák, ha tudnák, milyen mértékben és mikor számíthatnak fizetésemelésre” - fűzte hozzá Bugár. Ondek szerint nincs ok, miért ne lehetne megegyezni a tanárok további béremeléséről, a szlovák gazdaság szerinte jól teljesít, így a fizetések emelésére is meg kell találni a forrásokat. „Nem szabad megfeledkezni, hogy a kormány a program- nyilatkozatában prioritásként kezeli a tanárok bérezését. Én továbbra is látok lehetőséget arra, hogy a kabinet eredeti, jelenleg már nem érvényes javaslatánál még jelentősebb béremelésről egyezzünk meg” - fűzte hozzá Ondek azzal, hogy ha nem sikerülne megegyezni, akkor nem lehet kizárni, hogy a tanárok ismét sztrájkolni fognak, (dem, TASR) A százéves izzó titka Kotleba jelölteti magát DEMECS PÉTER Új, független rendszer segítségével akarja az Európai Parlament (EP) ellenőrizni, szándékosan úgy tervezik-e meg az elektronikai berendezéseket, hogy azok egy idő után elromoljanak. A tervezett elavulást eddig nem sikerült igazolni. Pozsony. Bár a készülő javaslatról egyelőre sok részletet nem tudni, a kiszivárgott hírek szerint Brüsszel arra is rá akarja venni a gyártókat, hogy gyakrabban legyen lehetőség a termékek javítására. Az Eurobaro- méter legutóbbi felmérése szerint ugyanis az unió lakosainak 77 százaléka az elromlott terméket inkább megjavíttatná, mint újra cserélné le. Élettartam kontra ár Például az okostelefonok esetében Brüsszel kötelezővé tenné, hogy a leggyakrabban elromló elemeket minden egyes, az Európai Unió területén forgalmazott telefonban ki lehessen cserélni. Jelenleg nagyon sok telefonban beépített elem van, amelyet ha elromlik, nem lehet kicserélni, új telefont kell venni. „Nem minden gyártó érdeke, hogy termékének élettartama a lehető leghosszabb legyen, mert ezzel csökkenne a forgalma. A hosszú élettartam viszont fontos lehet a konkurenciaharcban és segíthet azoknak a gyártóknak, akik ugyan nem tudják termékeik árát lejjebb szorítani, de ennek fejében lényegesen hosszabb élettartamot tudnak felkínálni” - olvasható az EP javaslatában. Milan Ťapajna, a Szlovák Tudományos Akadémia Elektrotechnika Intézetének munkatársa szerint az ár/teljesítmény arány, s nem a tervezett elavulás van hatással a termékek minőségére. „A jelenleg elérhető technológiáknak köszönhetően a gyártók nagyon pontosan tudják optimalizálni a gyártási kiadásokat úgy, hogy a termék még megfeleljen a vásárló igényeinek. Például, ha a fém alkatrészeket műanyagokkal helyettesítik, az csökkenti a termék árát, ám a termék ellenálló képességének kárára” - mondta lapunknak Tapajna. Meggyőződése, hogy a tervezett elavulásnak nincs logikája. „Ha egyes cégek kötnének is kartelle- gyezséget arról, hogy termékeikbe olyan berendezéseket szerelnek, amelyek egy idő után elromlanák, sehol sem kapnak garanciát arra, hogy a konkurencia is ugyanilyen lépéshez folyamodik. Egy ilyen cég előbb vagy utóbb elveszítené kon„Ma a legolcsóbb autók is különösebb probléma nélkül megtesznek 200-300 ezer kilométert, erről a szocializmusban csak álmodhattunk." Milan Tapajna szakértő kurenciaképességét és jó hírnevét, s befejezhetné tevékenységét a piacon” - fűzte hozzá a szakértő. A százéves villanykörte A tervezett elavulás elméletének hívei mintapéldaként szokták emlegetni az amerikai Livermore tűzoltóállomásán világító villany- körtét, amely nemrég ünnepelte 116. évfordulóját. Az izzót valamikor a 19. század végén gyártották, 1901- ben csavarták be a helyére, és azóta ég. Sőt, már két olyan webkamerát is túlélt, amelyet azért szereltek mellé, hogy bárhol a világon élőben figyelhessék a több mint száz éve világító izzót. Két kamera már elromlott, a villanykörte viszont mindig világít. Egyes vélemények szerint ez igazolja a leginkább, hogy korábban sokkal megbízhatóbb termékeket gyártottak, sokan állítják azt is, hogy a szocializmusban gyártott termékek strapabírása jobb volt. Tapajna nem ért egyet ezzel a véleménnyel, s állítja, olyasmiket próbálunk összehasonlítani, amiket nem lehet. „Ma a legolcsóbb autók is különösebb probléma nélkül megtesznek 200-300 ezer kilométert, erről a szocializmusban csak álmodhattunk. A háztartási elektronika terén, például a tévék a töredékét sem kínálták azoknak a funkcióknak (elég csak a különböző berendezésekhez való csatlakoztatást említeni), mint jelenleg, s ennek ellenére komoly műszaki problémákkal küszködtek, a rossz minőségű alkatrészek miatt gyakran kigyulladtak” - állítja a szakértő. Szerinte igazolható, hogy a korábban gyártott termékek sem bírtak ki sokat. Kérdéses tervezet Az Európai Parlament azt akarja, hogy a gyártók tüntessék fel a termék csomagolásán annak feltételezett élettartamát. Az Eurobaromé- ter felmérése szerint a vásárlók több mint 90 százaléka üdvözölné, ha ezt a jelölést kötelezővé tennék. Az európai parlamenti képviselők meggyőződése, hogy az emberek nem vennének meg egy terméket csak azért, mert olcsóbb, ha látnák, hogy öt-tíz év helyett legtöbb egy-két évig fog működni hibátlanul. Azt, hogy mennyire lesz sikeres az unió törekvése, s milyen jogszabályt sikerül végül elfogadni, egyelőre nem tudni. Nehéz elképzelni, hogy sikerülne rávenni a globális gyártókat, akik az egész világon ugyanazokat a termékeket forgalmazzák, hogy az európai piacon más alkatrészeket tartalmazó termékeket áruljanak. Besztercebánya. Véget vetett a találgatásoknak Marian Kotleba, a szélsőséges ĽSNS elnöke: bejelentette, újra elindul Besztercebánya megye elnöki posztjáért. Akár kát komoly kihívója is akadhat. A szélsőséges megyefőnök szinte az utolsó pillanatig kivárt döntése bejelentésével, a sajtóban el is indult a találgatás, hogy talán nem is vállalja a megmérettetést, hiszen egy elbukott választás sokat árthat neki. Kotleba azonban annak ellenére is elindul a megyefőnöki posztért, hogy a Focus ügynökség legutóbbi felmérése szerint már nem ő a választások favoritja, hanem Ján Lunter vállalkozó, aki függetlenként, több párt támogatásával méretteti meg magát. Kotleba az indulásának bejelentésével kapcsolatos sajtótájékoztatón azt mondta, társadalmi nyomás és a közjogi méltóságok kritikája nehezedik rá és lejárató kampány folyik ellene, ám elmondása szerint az általa vezetett megyének jó gazdálkodási eredményei és jól beállított működési rendszere van. Ennek ugyanakkor ellentmondanak a sajtónyilvánosságot látott botrányok: Besztercebánya megyét például fekete foglalkoztatás miatt több mint 20 millió eurónyi, útfelújításra fordítandó európai pénz merítésétől tiltotta el az Európai Unió. Kotlebának - akinek a megyeházból való „kisöprésére” Andrej Kiska államfő, Robert Fico kormányfő és Andrej Danko házelnök is felszólította a megye lakosait - jelenleg három komoly kihívója van, a már említett Ján Lunter vállalkozó, Martin Klus, az SaS jelöltje, valamint Stanislav Mičev, a szlovák nemzeti felkelés múzeumának igazgatója. A három jelölt korábban megegyezett, hogy közülük a legerősebb indul majd el Kotm f«. Kotleba szokásos zöld kordbársony zakójában jelentette be indulását (SITA-felvétel) leba ellen a választásokon. Az összefogásról Mičev egy memorandumot is javasolt, ám azt eddig csak Klus és maga Mičev írta alá - Lunter ugyan ráállt, hogy visszalép, ha a felmérések alapján nála erősebb jelölt lesz, ám a memorandumot nem szignózta. A Sme napilap szerint így nem kizárt, hogy a három legerősebb jelölt közül ketten is elindulnak a választásokon. A Focus augusztusi felmérése szerint a legerősebb jelölt jelenleg Ján Lunter (aki mögé már a Smer és a Híd is beállt), aki 21,8%-on áll, a 21,1 %-os Kotlebát épp csak megelőzve. A harmadik Martun Klus 16,6%-kal, a 10,1 %-os Stanislav Mičev ugyanakkor csak az ötödik, megelőzi őt a 10,4%-os Martin Juharnak, Brez- nóbánya hivatalvezetője. Kotleba egyébként nem egyedüliként lesz pártja megyefönökje- löltje a november 4-i választáson. Az ĽSNS Nyitra megyében Milan Uhríkot, a párt második emberét indítja el a posztért, Pozsony megyében Ľubomír Hud’ót, az RTVS korábbi külpolitikai szerkesztőjét — s nem mellesleg a 90-es évek fővárosi éjszakai életének ismert neonáci alakját - támogatja a szélsőséges párt. Zsolna megyében pedig a sztárkerékpáros névrokonát, Peter Sagant indítják Kotlebáék. (fm)
