Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-01 / 125. szám, csütörtök
KOZELET 2 I 2017.júniusi. I www.ujszo.com Nagyon sokan cserélnék le a demokráciát Szlovákia legnagyobb problémája a korrupció, véli a lakosság nagy része (SiTA-feivétei) FINTA MÁRK A Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) május vágón nyilvánosságra hozott felméréséből kiderül, a V4-es tagországok lakosai meglehetősen elégedetlenek a jelenlegi helyzetükkel. Eurépa legnagyobb gondja szerintük a terrorizmus, saját országuké pedig a nyomor, a társadalmi egyenlőtlenség és a korrupció. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség miatt leginkább a magyarok aggódnak, 28 százalékuk nevezte ezt az országukban uralkodó legnagyobb problémának. Szlovákiában és Csehországban ezt a gondot megelőzi a korrupció problémája, míg a lengyeleket a belpolitikai fejlemények töltik el félelemmel. A szlovákiai válaszadók a politika miatt kevésbé aggódnak, spontán válaszaikból kiderül ugyanakkor, hogy a V4-es tagországok közül a leginkább ők félnek a munkanélküliségtől és a korrupciótól is. Félünk a terrortól Ha Európa problémáiról esik szó, a V4-es tagországok szinte egyöntetű véleménye az, hogy a legnagyobb veszélyt a terrorizmus jelenti: a magyarok 26, a csehek és szlovákok 20-20, és a lengyelek 18 százaléka vélekedik hasonlóképpen. Csehország ugyanakkor némiképp kilóg a sorból: 26 százalékuk szerint a bevándorlás jelenti a legnagyobb problémát, ezzel messze megelőzik a többi tagországot. Magyarországon a bevándorlást 18 százalék, Szlovákiában 12, Lengyelországban pedig csupán 10 százalék véli a legkomolyabb kihívásnak, amivel Európának szembe kell néznie. A terrorizmus fenyegeti leginkább jelenlegi életstílusunkat és gyermekeink jövőjét is — vélik egyöntetűen a V4 lakosai. A magyarok szerint ugyanakkor az államcsőd és az egészségügyi és szociális ellátórendszer bedőlése is komoly fenyegetés. A migrációt és a demográfiai változásokat a magyarok mellett a csehek vélik fenyegető tényezőnek: előbbiek 19 százaléka, utóbbiak csaknem negyede nyilatkozott így. A háborútól és az ukrán konfliktus kiterjedésétől pedig a lengyelek tartanak kiemelkedően, 13 százalékuk fél ettől. Változás kell A kutatásban rákérdeztek arra is, mennyire bíznak a V4 lakosai a jelenlegi politikai rendszerben. Arra a kérdésre, hogy változásra, vagy inkább folyamatosságra és stabilitásra van szüksége az országuknak, a lengyelek és a szlovákok 53 százaléka a változást választotta. Magyarországon is többen szeremének változást, itt 49-46 százalék arányban győztek a változáspártiak, 5 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Egyedül a csehek 60 százaléka mondta azt, hogy stabilitásra és folyamatosságra vágynak. A felmérés készítői a változáspártiaktól megkérdezték azt is, hogy kéne kinéznie annak a bizonyos változásnak. A legradikálisabbnak a szlovákok bizonyultak, a változásra szavazók 40 százaléka megváltoztatná az ország alkotmányos berendezkedését és a rendszert. A magyar változáspártiak 38 százaléka osztja ezt a véleményt, 39 százalékuk azonban inkább valamely jelenlegi ellenzéki pártot szeremé a kormányban látni. Koll-e a demokrácia? A felmérés egyik legérdekesebb kérdése azt firtatta, vajon a demokratikus kormányzás, vagy a jövedelmező gazdaság fontosabb-e a válaszadók számára. A demokrácia fontossága ugyanakkor csak Magyarországon és Lengyelországban győzött, előbbiben 54, utóbbiban 51 százalékkal. A csehek 51 százaléka inkább a gazdasági eredményeket választaná, és messze a szlovák válaszadók körében volt a legegyértelműbb - 54% -, hogy a gazdasági fejlődés sokkal fontosabb számukra, mint a demokrácia. A kutatás kitért a V4-es lakosok Európai Unióhoz fűződő viszonyára is. Az uniót a lengyelek 49, a szlovákok 45, a csehek 41 és a ma gyarok 35 százaléka tartja olyan politikai közösségnek, mely jogokat és előnyöket biztosít minden lakosának, és lojalitást valamint áldozatot vár cserébe. Többen vannak azonban, akik az uniót önálló országok szövetségének tartják, és a lakosság szerintük csak hazájának tartozik lojalitással és áldozattal. Mindezt a magyarok 51, a szlovákok 54, és a csehek 56 százaléka gondolja így. Főleg amerikaiak jöttek Szlovákiába Menesztené a koalíció az ÚPN igazgatóját? ÖSSZEFOGLALÓ Jelentősen megugrott tavaly a Szlovákiába érkező külföldi turisták száma, viszont kevesebben utaztak Szlovákiából külföldre - derül ki a Szlovák Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) a szervezett turistautakat vizsgáié felméréséből. Pozsony. Szervezett utazás keretében a leggyakrabban amerikai turisták látogattak Szlovákiába, túlnyomó többségben egy napot töltöttek az országban, konkrétan Pozsonyban a dunai hajókirándulások keretében. Jitka Spillerová, az utazási irodák klubjának elnöke szerint a dunai hajókirándulások évről évre népszerűbbek. A második legnépesebb külföldi turistacsoportot az osztrákok képezték, harmadik helyre kerültek a németek; a magyarok nem jutottak be a tízes listára, így számukat a SACKA nem is tette közzé. Spillerová elismerte, jelentősen nehezíti az utazási irodák tevékenységét az a számtalan internetes portál és szállodafoglaló rendszer, melyeknek köszönhetően az emberek önállóan is képesek megszervezni nyaralásukat. „Ha nem akarnak az ügynökségek veszíteni a piaci részesedésükből, kénytelenek lesznek marketingtevékenységükkel olyan távolabbi országokra, régiókra összpontosítani, mint Dél-Amerika, Kína vagy az Egyesült Arab Emirátusok” - állítja Spillerová. A külföldiek által leggyakrabban látogatott hazai régió Pozsony, amelyet tavaly 273 512 turista nézett meg, majd a Kassai kerület következik 12 226 turistával. A SACKA szerint az a tény, hogy Pozsonyba 214 százalékkal több külföldi érkezett, elsősorban Szlovákia európai uniós elnökségének, illetve a műkorcsolya-Európa-bajnokságnak tudható be. A statisztikák igazolták azt is, hogy a világon uralkodó biztonság- politikai helyzet tovább csökkent az utazási irodákkal külföldre utazó szlovák állampolgárok számát, tavaly összesen 5,3 százalékos volt a visszaesés. A legtöbben (120 000) Bulgáriában nyaraltak, második helyre került több mint 102 000 emberrel Horvátország, harmadikra pedig Olaszország közel 70 ezer szlovákiai nyaralóval. „Mindennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a tavalyi szezon az utazási irodák szempontjából sikeres volt” - közölte Mikuláš Milko, a SACKA al- elnöke. Leginkább azok az utazási irodák csalódhattak, amelyek török- országi nyaralásokat kínáltak, tavaly ugyanis 60 százalékkal zuhant az oda utazó szlovákiai turisták száma. „Közvetlen a puccs kitörése után kezdtek csökkenni a török foglalások, a legjelentősebb visszaesés viszont a rendkívüli állapot kihirdetését követően következett be” - pontosított Milko. 2015-höz képest tavaly 38 százalékkal kevesebben utaztak Egyiptomba és 27 százalékkal kevesebben Tunéziába. Az idei trend Spillerová szerint úgy tűnik, annyiban változik majd, hogy a turisták ismét nagyobb mértékben visszatérnek Törökországba. A SACKA szerint számos török, görög, spanyol és bolgár szálloda már az utolsó helyig megtelt az idei nyári szezonra. (dem, TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Leváltaná a kormánykoalíció a Nemzeti Emlékezet Hivatalának (ÚPN) igazgatóját, Ondrej Krajňákot, mert kellemetlen számára, állítja az ellenzék. A koalíció szerint viszont csak az ÚPN működését tennék hatékonyabbá. A parlament már a következő ülésén tárgyalhatja azt a törvény- módosítást, amely átalakítaná a Nemzeti Emlékezet Hivatalának vezetését. Az ÚPN elnökét nem a parlament, hanem az igazgatótanács választaná saját soraiból. A törvény október 15-én lépne életbe, és ezzel megszűnne a jelenlegi igazgató, Ondrej Krajňák megbízatása. Az ellenzék ezzel magyarázza, hogy a tervezet valójában Krajňák leváltására irányul. A javaslat ellen tiltakozik az ÚPN vezetése is, Krajňák személye elleni támadásnak tartja azt. Szerinte a javaslat hátterében olyan ügyek állnak, mint például Andrej Babiš cseh politikusnak, az ANO párt elnökének ügynök- botránya. „Ondrej Krajňák nem engedett a kormánynak, ezért el kell mennie” - állítja Erika Jurí- nová, az ellenzéki ÓLaNO parlamenti képviselője. A koalíciós javaslatot ellenzi a volt politikai foglyok egyesülete is. A javaslat egyik beterjesztője Pfundtner Edit, a Híd parlamenti képviselője. „Szó sincs arról, hogy a jelenlegi igazgató eltávolítása a cél, ha ez szükséges, akkor elhalaszthatjuk a törvény hatályát akkorra, amikor Krajňák mandátuma lejár” - mondta lapunknak Pfundtner. Szerinte a cél az ÚPN hatékonyságának növelése. A javaslatuk szerint Krajňák akár a törvénymódosítás után is maradhatna a hivatal igazgatója: az igazgatótanács tagja, ezért a testület őt is megválaszthatná igazgatónak. , ,A javaslat másik eleme, hogy a hivatal irányítását az igazgatóról az igazgatótanácsra ruházná át, így a felelősséget az egész testület viselné a hivatal munkájáért” - magyarázta Pfundtner. Elismerte, hogy a javaslat benyújtásának egyik oka, hogy információik szerint komoly személyi ellentétek vannak a hivatal vezetői között. Az ÚPN igazgatótanácsának tagjait jelenleg azonos arányban nevezi a kormány, a parlament és a köztársasági elnök. Ez maradna a jövőben is, viszont az egyes tagok könnyebben visszahívhatóak lennének. „Jelenleg csak akkor lehet leváltani a tanács tagját, ha jogerősen elítéli őt szándékos bűncselekményért a bíróság, vagy hat hónapig nem látja el munkáját” - magyarázta Pfundtner, aki szerint ez - ismerve a hazai igazságszolgáltatás gyorsaságát - túlságosan enyhe szabályozás. Javaslatuk szerint le lehetne váltani azt a tagot is, aki „komoly hibákat követ el az igazgatótanácsi munkája során”. Korábban egyes igazgatótanácsi tagok esetében felmerült, hogy történészként szélsőséges nézeteket vallanak. (Ipj.SITA) A legtöbb turista Pozsonyba látogatott hajóval (Tomáš Benedikovič felvétele)
