Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-01 / 49. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 1. www.ujszo.com Ivan Mikloš: nem kaphat többet az egészségügy Nincs pénz az orvosok bérének emelésére ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Mikloš szerint nincs arra lehetőség, hogy több pénzt nyújtsanak az egészségügynek. A pénzügyminiszter tehát közvetve azt is jelezte, nincs miből emelni az orvosok és nővérek bérét. A Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülése után a pénzügyi tárca vezetője kijelentette: szerinte az ágazatnak nem a pénztelenség a legfőbb problémája, hanem maga a rendszer. „Az utolsó négy év viA helyzetük tarthatatlanságára hívták fel a napokban a figyelmet az orvosok és a nővérek. lágosan megmutatta, hogy ha rosszul működő rendszerbe ömlesztjük a pénzt, az nem hoz semmilyen eredményt” mondta Mikloš, aki szerint az előző kormány idején 43 százalékkal emelték az ágazatba irányuló támogatásokat, mégis romlott a helyzet, erről tanúskodik az alkalmazottak elégedetlensége is. Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter közölte, keresik a megoldást, hogyan lehetne emelni az orvosok és nővérek bérét. „Nem lehet mindent egy hét alatt megoldani” - mondta, hozzátéve, a Radičová-kormány 66 millió euró adósságot örökölt az egészségügyben. Mihál szerint az ágazat az idén 3,82 millió euróhoz jut közpénzekből, ami két százalékkal több, mint tavaly. A helyzetük tarthatatlanságára hívták fel a napokban a figyelmet az orvosok és a nővérek. Mindkét csoport béremelést követel, az orvosok legalább akkora bért akarnak, mint amekkorát csehországi kollégáiknak sikerült elérniük. A cseh orvosok tömeges felmondásokkal kényszerítették a kormányt béremelésre, átlagban 3000 euró lesz a fizetésük. A szlovák orvosi átlagbér ennek a felét sem éri el. Az egészségügyi alkalmazottak arra hívják fel a figyelmet, hogy akkor, amikor Németország és Ausztria - ahol az orvosok a sokszorosát keresik, mint a szlovák egészségügyiek - megnyitja munkapiacát, felelőtlenség a szlovák kormány részéről a béremelési követeléseket elutasítani. (sán, TASR) VÁLASZOL Simon Zsolt a Híd alelnöke Egy hétvégén megjelent interjúban azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy kérvényezni fogja a magyar állampolgárságot, ha erre a Szlovák Köztársaság rákényszeríti. Hogy értette ezt? Az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos vita nem kisebbségi kérdés. Ez elsősorban államérdek. Senkinek nem lehet az az érdeke, hogy ebben az országban több tízezer olyan ember éljen, aki nem rendelkezik állampolgársággal. De azt sem tudom elfogadni, hogy bárkit is érzelmileg zsaroljanak nemze-- tisége miatt. Tehát fenntartja azt a lehetőséget, hogy ön a magyar állampolgárságot tüntetőleg kérvényezze? Akár ez is elképzelhető. Meglehetősen fura lenne, ha egy minisztertől vennék el állampolgárságát. Mit vár egy ilyen helyzettől? Nem kívánok spekulációkba bocsátkozni. Jelenleg nem áll szándékomban más ország állampolgárságát kérvényezni, dehaSzlovákiaer- re rákényszerit, ezt is egy lehetőségnek tekintem. Az állampolgárságot a szlovák alkotmány egyértelműen garantálja, nem engedi meg azt, hogy ettől valakit is megfosszanak, az illető beleegyezése nélkül. Ebben is különbözik például a cseh alkotmánytól. A szlovák-magyar államközi szerződést kellene először megkötni, vagy a Fico-féle szlovák törvényt kell módosítani? Hogy a magyar törvényhozás mit fogad d, az nem az én hatásköröm. Viszont Budapest szerintem nem standard megoldásokat választ, és olyan törvényeket fogad el, amelyek az itt élő magyar kisebbségre érvényesek, és negatívan hathatnak a mi állampolgárainkra. Ugyanakkor felháborítónak tartom, hogy néhány koalíciós képviselő a parlamentben elnézi, hogy még mindig érvényben van a Fico-féle törvény, amely minden szlovák állampolgárt nemzetiségtől függetlenül büntet. Ezeknek az embereknek itt van a vagyonuk, a megélhetésük. Ha elvesszük az állampolgárságukat, mihez fognakkezdeni? A kormányprogram tartalmazza, hogy a Radičová- kormány eltörli az előző kabinet rendelkezéseit, amelyek diszkriminatívak. Abban bízom, hogyakoalí- ció eddig szkeptikus politikusait is ez fogja meggyőzni arról, hogy a módosítás szükséges, de büntetések nélkül. (vps) A mosoly ne tévesszen meg senkit, a fotók a tárgyalás előtt készültek. Radoslav Procházka (KDH), Igor Matovič (független), és Ondrej Dostál (Híd/OKS). (TASR-felvételek) Továbbra is megosztja a koalíciót a kettős állampolgárság kérdése Nyertesek és vesztesek Pozsony. Az állampolgár- sági törvény módosításának elhúzódása elkerülhetetlennek tűnik. Első látásra úgy tűnik, ez senki érdekét nem szolgálja. VERES ISTVÁN A Robert Fico-féle állampolgársági törvény módosítása sokkal nagyobb falat a koalíció számára, mint ahogyan az első látásra tűnt. Néhány héttel ezelőtt úgy tetszett, hogy a módosító-javaslatot a márciusi ülésszakon tárgyalják, az ezt előkészíteni hivatott munka- csoport viszont tegnap tárgyalt először. A jelenlegi helyzet azoknak a pártoknak kedvez, akik a kérdésben közvetlenül nem érdekeltek, véli Somogyi Szilárd (SaS), a február elején megbukott koalíciós módosító-javaslat egyik beterjesztője. Dániel Krajcer (SaS), a koalíciós munkacsoport tagja tegnap a TASR-nek utalt arra is, hogy az új magyar Alkotmány valószínűleg választójogot ad majd a külhoni magyaroknak. „Ezt a szempontot szintén nem hagyhatjuk figyelmen kívül” - figyelmeztetett Krajcer. Ravasz Ábel politológus szerint a koalíciós megegyezést nem feltétlenül segíti, ha a problémáról még hónapokon keresztül folyik majd a vita. „Ezt kényszerűségből teszik, de niiics garancia, hogy valamilyen elfogadható megoldást találnak, ha eddig nem sikerült” - állítja Ravasz. A júliusi kormányprogramban viszont egyértelműen az áll, hogy a Radičová-kormány megszünteti az előző kormány diszkriminatív intézkedéseit. A koalícióban mindenki a saját elképzeléseit részesíti előnyben, véli Ravasz Ábel. „Eddig is azt láttuk, hogy a kormányprogramot elég szelektíven teljesítik az egyes pártok, ennek következtében elég hamar elszakadhat majd a cérna” - magyarázta Ravasz. Szerinte leginkább a Híd és az SaS veszít eredeti elképzeléseiből, a két kereszténydemokrata irányultságú párt javára. Egyszerűbb lesz 33 felett több szabadságjár Pozsony. 33 éves korától minden munkavállalónak alanyi jogon járni fog az évi öt hét szabadság, a munkatörvénykönyv készülő módosítása szerint. Ezt a javaslatot terjesztette elő tegnap az Érdekegyeztető Tanács ülésén Jozef Mihál. A munka-, szociális és családügyi miniszter szerint szükség van az 1965-től érvényben lévő rendelet módosítására, pontosabban egyszerűsítésére. Az évi 5 hét szabadság a jelenlegi törvények szerint annak jár, aki fel tud mutatni 15 év munkaviszonyt, ebbe beszámít a felsőfokú tanulmányok ideje is. Vagyis általában 33 éves kortól ma is jár az öt hét szabadság, de csak abban az esetben, ha az érintett ki tudja mutatni, hogy ledolgozott 15 évet. A rendszerváltás előtt a ledolgozott 15 év szinte automatikusan azt jelentette, hogy 33-34 évesen öt hét szabadágra lettek jogosultak az érintettek, hiszen akkor még ismeretlen fogalom volt a munkanélküliség. Ma viszont, ha valaki a tanulmányai befejezte után esetleg évekig nem tud munkát találni, 33 éves koráig nem szerzi meg a szükséges 15 ledolgozott évet. A módosítás tehát mindenképp előnyt jelentene a munkavállalók számára, hiszen a 33. életév betöltésével automatikusan járna nekik a négy hét alapszabadsághoz plusz egy hét, még akkor is, ha nem dolgoztak 15 évet, ráadásul nem lesz szükség bonyolult és időigényes adminisztrációra, (sán, TASR) lvan Kuhn elemző szerint kérdés, hogy a szlovák eurooptimizmus évek múlva is ilyen magas lesz-e Szlovákia a legeurooptimistább tagállam (TASR-felvétel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Unió intézményeibe a szlovák állampolgárok részéről vetett bizalom feltehetően azért is olyan magas, mert a saját országuk kormányában és parlamentjében kevésbé bíznak - véli Ivan Kuhn, az Eurobarometer 74 felmérés szlovákiai jelentéstevője. A 2010 őszén készült felmérés szerint az Európai Parlamentben a szlovákiai lakosság 76 százaléka bízik, a szlovák parlament iránt csak 37 százalék érez bizalmat. Még kevesebben hisznek a szlovák kormánynak. Az Európai Bizottságban - lényegében az EU kormányában - a szlovákok 66 százaléka bízik, a szlovák kormányban mindössze 36 százalék. Az egy évvel ezelőtti, 2009 őszén készült felméréssel összehasonlítva a tavalyi felmérés eredményei szinte semmi változást nem mutatnak a tendenciát illetően, vagyis még mindig sokkal jobban hiszünk az uniós intézményeknek, mint a hazaiaknak, szögezi le az Eu- robarometer most közzétett jelentése. A szlovák kormány és parlament iránti bizalom viszont némileg emelkedett. 2010 májusában a szlovák lakosság 29 százaléka bízott a kormányban, 31 százaléka a parlamentben. Az állampolgárok a legkevésbé a szlovák bíróságokban és jogrendben bíznak, mindössze 32 százalékuk, 65 százalékuk nem. Az EU27 átlaga ezzel szemben 47 százalék, vagyis ennyien bíznak az uniós jogrendben, 48 százalék pedig nem. Magában az Európai Unióban, mint intézményben a szlovák lakosság 71 százaléka bízik, ezzel az első helyen állunk. A második a listán Bulgária (65%), a harmadik Észtország (64%). A szlovákiai állampolgárok az eurót is jobban szeretik, mint az uniós átlag. A szlovákiai lakosok 68'százaléka úgy véli, az euró segített a gazdasági válság negatív hatásainak enyhítésében, s csak 27 százalék véli úgy, hogy nem. Az uniós átlag éppen fordított. Csak 39 százalék vélekedik úgy, hogy az euró, mint közös pénznem, csökkentette a válság negatív következményeit, 48 százalék nem ért egyet ezzel. Még magában az eüróöve- zetben is csak 48 százalék érzi úgy, hogy az euró segít a válság rossz hatásainak enyhítésében, 48 százalék szerint nem. Ivan Kuhn Ivan Kuhn elemző szerint kérdés, hogy a szlovák eurooptimizmus évek múlva is ilyen magas lesz-e. Ma ugyanis az a jellemző, hogy épp a régi tagállamok, a volt 15-ök, köztük is Németország, Franciaország és Nagy-Britannia állampolgárai bíznak a legkevésbé az unióban. A briteknek csak 20 százaléka, és a két „hajtómotor”, Németország és Franciaország is csak 36, illetve 39 százalékban. Ivan Kuhn szerint ezek az országok úgy érzik, hogy ráfizettek az uniós tagságra. S lehetséges, hogy néhány év múlva a szlovákok is hasonlóan éreznek majd, elsősorban épp az uniós alapok miatt, amire most nagy bizalommal tekintenek. „Ha pár év múlva meghaladjuk az uniós átlagot, nem kapunk pénzt, sőt el kell kezdenünk fizetni a szegényebb tagállamoknak. Ekkor lesz majd kérdés, mennyire lesznek euroop- timisták a szlovákok. Ez már most megfigyelhető azokban az országokban, ahol úgy érzik, ráfizetnek az uniós tagságra” - fejtette ki az elemző, (sán)
