Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-04-26 / 17. szám
12 2000. április 26. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató Oltári férfiak Júlia Roberts legújabb filmjében, az Oltári nőben, amely minden híresztelés ellenére sem a nagy sikerű Micsoda nő! folytatása, olyan lányt alaldt, aki már háromszor hagyta ott vőlegényét az oltár előtt. Saját életében ilyet még nem tett, habár az sem állítható, hogy eddigi kapcsolatai „hibátlanok” lettek volna. 1987-ben ismerte meg az azóta Jedi- lovaggá avanzsált Liam Neesont a Gördülő kavicsok című film forgatásán. Szerelmük nem túl sokáig tartott, Liam nyilván él is felejtette, hiszen Natasha Richardsonnal él boldog házasságban. Egy évre rá ismét munka közben, az Acélmagnóliák készítésekor lett szerelmes, ezúttal Dylan McDermott volt a kiválasztott, több mint egy évig voltak együtt. 1990-ben következett egy majdnem házasság Kiefer Sutherlanddel. Vele - minő véletlen! - szintén forgatáson, a Joel Schumacher rendezte Egyenesen át című film felvételén gabal^odott szerelembe. Júlia három nappal az esküvő előtt hagyta el Kiefert, mivel a férjjelölt nem volt hajlandó megszakítani viszonyát egy korábbi kedvesével. Két évvel később ismerte meg az akkor még gyerekcipőben járó Jó barátok című sorozat sztárját, Matthew Perryt, s az ő kedvéért vállalta a szereplést egy 1996-os epizódban. Még 1993-ban lépett viszonyra Lyle Lovett-tel a Pret-a-Porter - Divatdiktátorok című Róbert Altman- film forgatásakor, és csodák csodájára hozzá is ment a színészhez. Igaz, bő két év után, 1995 tavaszán házasságuk már véget is ért. Matthew Perry után Benjámin Brett a második férfi, akivel Miss Roberts nem hivatása gyakorlása közben ismerkedett meg. Kapcsolatuk 1997-ben kezdődött. és - mint a mesében: máig is élnek, mármint együtt ám Roberts kisasz- szony barátai szerint a férfi tart egy kicsit attól, hogy házasságba torkolljon most még szép szerelmük... Heti hír George Clooney, a főnökverő Mindenki kevenc Ross dokija, aki már nem sokáig játszik kórházasdit a Vészhelyzetben, újra szabad a hölgyek számára. Barátnője, Celine Balitran háromévi együttlét után otthagyta Hollywood egyik legújabb szexszimbólumát, akit az egyik tekintélyes magazin a legtöbb nőt a legrövidebb idő alatt „elfogyasztó” férfinak választott. Korántsem lehetetlen, hogy ez is közrejátszott Balitran kisasszony döntésében. Az Alkonyattól pirkadatig, a Szép kis nap!, a Batman és Robin, a Peacemaker és a Mint a kámfor után George most a Three Kings című háborús drámában vigasztalódik. Azonban most másképp fitogtatja férfiúi értékeit, mint hölgyekkel szemben: a film forgatásán összeveszett Dávid O. Russell rendezővel, mert szerinte a direktor nem megfelelően bánt a stáb tagjaival. Kérdés, hogy volt-e értelme ezért megverni a „főnökét”. Mindenesetre javára írandó, hogy a saját kapcsolata megmentéséért nem tett ilyet.... Franki Péter mesterekről, muzsikusokról és a muzsikáról Kottafejek mögött a tartalom Markovics Ferenc felvétele Réfi Zsuzsanna ________________ A zenében a stílust, az átélést, az érzelmeket tartja a legfontosabbaknak. A természetességet, az egyedi hangvételt. A kottafejek mögé rejtett tartalmat. Legfőképp pedig azt, hogy az előadó ne csak eljátssza, hanem szeresse is a muzsikát. Ahogyan ezt teszi ő is, immár hatvan esztendeje. Franki Péter az eltelt évtizedek alatt bejárta a világot, a legnevesebb együttesekkel, karmesterekkel és szólistákkal muzsikált együtt. Számos felvétele született, Schumann és Debussy összes zongoraművét lemezre játszotta. A zongoraművész most is rendszeresen utazik, de a hangversenyek, szólóestek mellett időt szakít a tanításra is. Immár tizenegy esztendeje a Yale Egyetem vendégprofesszora. S nemcsak technikákra, művészeti kérdésekre igyekszik oktatni növendékeit, hanem világszemléletre, életvezetésre is. Franki Péter szeretné, ha mások is olyan harmóniát találnának a mindennapokban, a muzsikában és legfőképp önmagukban, mint ő. Szólóestjei mellett mindig is fontos szerepet töltött be életében a kamaramuzsikálás. Az együttes játékban meghatározó szerep jut a triónak, hiszen Pauk Györggyel és Ralph Kirshbaummal már huszonhét esztendeje lépnek koncertdobogóra. Hogyan találtak hárman egymásra? Pauk Györggyel már gyermekkorunk óta muzsikálunk együtt. Az ismeretségünk, a barátságunk egy futballgrundon kezdődött, s aztán a Zeneakadémián, majd később Londonban folytatódott. Ralphot pedig a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetjük. Gyurival együtt rengeteg zongora-hegedű darabot játszottunk, egy idő után azonban szerettünk volna trióban is koncertdobogóra lépni. Ralph Kirshbaum éppen ekkor érkezett' Amerikából Londonba, s többen ajánlották nekünk mint kiváló gordonkaművészt, sajnos azonban valahogy mindig úgy alakultak a fellépéseink, hogy egyeden bemutatkozó hangversenyére sem tudtunk elmenni. De éppen azon a napon, amikor egy újabb, fényképes prospektust kaptunk tőle, a feleségem összefutott Ralph-fal az egyik hangszeijavító műhelyben, ahová a fiunk csellójáért ment. Annyira sorsszerű volt ez a találkozás, hogy úgy döntöttem, meghívom az amerikai gordonkaművészt egy kis közös muPauk György és Franki Péter zsikálásra. Ahogy elkezdtünk együtt játszani, rögtön éreztük, ugyanazt a zenei nyelvet beszéljük. S ez most is így van, huszonhét év elteltével. Természetesen a trióban mindhármunknak megvan a saját egyénisége, karaktere, s akad néhány dolog, amelyben eltér a véleményünk, ami miatt sokat vitatkozunk, a zenei gondolkodásmódunk azonban szinte teljesen megegyezik. A kritikusok az ön koncertjei kapcsán gyakran írnak allűrök nélküli játékról, természetes gesztusairól, arról, hogy a mai napig sikerült megőriznie fiatalságát, gyermeki rácsodálkozását a muzsikára, az egyes darabokra. Szeretem a zenét. Nagyon sokan a muzsikálást tényleg foglalkozásnak tekintik, és úgy vélik, az évek során rutinná válik a játék. Ilyen azonban szerintem nem létezik. Én ma is változatlanul tudok lelkesedni mindenért, ami zene. S nemcsak játszani, hallgatni is szeretem a muzsikát. Nyitott a fülem mindenre. Szeretem a modern műveket, és sokkal szívesebben hallgatok meg egy érdekes kortárs darabot, mint egy rosszul előadott .nagy klasszikus kompozíciót. Ötven év alatt mennyiben változott meg a muzsikához való viszonya? Valószínűleg az évek, évtizedek során ez is alakult, formálódott. Az ember sok mindent átél, sokféle muzsikussal, karmesterrel, zenekarral játszik, s mindez jelentős mértékben hat rá. Mindezt azonban nagyon nehéz megfogalmazni még saját magamnak is. Én sosem akarok szántszándékkal másképpen játszani. Egyszerűen csak hagyom, hogy hasson rám a körülöttem lévő világ. Az évek során a zeneszeretetnek különböző fokozatait, oldalait tapasztalom, élem meg, és még mindig tudok találni egy újabb és újabb kompozíciót, amely elvarázsol, rabul ejt. Sok művész panaszkodik a zongoristák magányosságáról. Önt a pódiumi egyedüllét sosem zavarta? Szembe kell nézni a színpadi félelmekkel. S azzal is, hogy ez az idő múltával nem lesz könnyebb. Sőt, az évek során csak egyre nehezebbé válik, hiszen egyre nagyobb az ember felelőssége. Számomra ez eddig nem jelentett különösebb gondot, de a helyzet éppen az utóbbi esztendőkben változott. Bár most is nagyon sok koncertet adok, kevesebb a szólóestem. S talán emiatt is, mostanában kissé zavar, ha csak magamban muzsikálok a pódiumon. Egyedüllét-érzésem van. Ezért szívesebben ka- marázom, muzsikálok együtt másokkal. Lámpalázat, feszültséget azonban ilyenkor is érzek. S hogy az ember a koncert melyik pillanatától tud belefeledkezni a muzsikába, erre sincs szabály. Van, amikor rögtön, az első ütem lejátszása után a zenén kívül mindenről elfeledkezem. Előfordul az is, hogy még nem is ütöttem le az első hangot, de máris kontaktust találtam a közönséggel, s ilyenkor érzem, nincs probléma, a koncert rendben lesz. Megesik persze az is, hogy nem ez a helyzet. Ezért sem unalmas foglalkozás a miénk, és ezért sem fárad sosem bele az ember. Sokáig hangoztatta, hogy nem akar tanítani. A Yale Egyetem felkérését miért vállalta mégis el? Mert az volt az érzésem, hogy a muzsikálás valahogy rossz irányba fejlődik. Szerintem a lényeg az egyéni hangvétel és a természetes muzsikálás. Az, hogy akármilyen darab hangzik is fel, az első néhány ütem után lehessen tudni, kinek a darabja szól, és kinek az előadásában. Én azt az irányzatot szerettem, amelyet Fischer Annié, Vásáry Tamás vagy Schiff András is képvisel, s szerimtem ez a fajta muzsikálás kihalófélben van. Manapság nagyon sokan uniformi- záltan játsszák a zenét. S úgy véltem, a panaszkodáson kívül valamit tennem is kell. Ezért vállaltam el a Yale Egyetem felkérését. Jelenleg nyolc növendékem van, évente hatszor-hétszer utazom a tengerentúlra tanítani. Milyen zongoristákat akar nevelni? Az emóciók fontosságát szeretném megmutatni nekik, azt, hogy nemcsak tudományosan kell kezelni a zenét. Nagyon lényeges, hogy tudjuk, mi rejlik a kottafejek mögött, de ugyanilyen fontos a stílus, az átélés, az egyéniség. S bár tudom, nem mindenkiből válik előadóművész, bízom abban, hogy akkor legalább jó zenehallgató közönségként ülnek majd a koncerteken. Mindenütt és mindenkivel muzsikált már, szinte eljátszotta az összes jelentős zongoradarabot. Mire vágyik ilyenkor még az ember? Ó, akad azért még néhány olyan darab, amelyet nagyon szívesen felvennék a repertoáromra. Nem játszottam még az összes Beethoven- és Schubert-szonátát, s örömmel mutatnék be Brahms- műveket is. Ráadásul, mivel mindig énekespárti voltam, a dalirodalommal is szívesen foglalkoznék. Nagyon szeretnék még néhány Haydn-triót is eljátszani. S továbbra is azzal az ars poeticával muzsikálni, mint eddig. Én ugyanis - szerencsére - nem vagyok sztár, csak megpróbálok jó muzsikus lenni. Bacsó Péter a nyáron ismét forgat. A produkció elég sokba kerül majd, hiszen korhű környezetet kell kialakítani, és nem dúskálnak a pénzben Mozivászonra kerül Karády Katalin viharos szerelme Gréczy Zsolt____________________ Megkezdődtek az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én munkacímet viselő új játékfilm próbafelvételei. Karády Katalin, Újszászy !► István és G. Dénes György világ- háborús háromszögének históriáját Bacsó Péter júniustól képesíti meg. „Karády és Újszászy szerelme számos ember sorsára hatott a második világháború utolsó éveiben - vélekedik Bacsó Péter. - Ez a kapcsolat sok szempontból volt különleges. Például azért, mert így menekült meg a munkatáborból G. Dénes György, azaz Zsüti, aki az énekesnő ismert szövegírója volt. Zsütit a Don-kanyarhoz vitték munkatáborba, s közel volt a fagyhalálhoz, amikor váratlanul megjelent egy tank, s felültették rá a didergő szövegírót. A zsidó kisembert Horthy kémelhárításának főnöke, Újszászy István kifejezetten Karády kérésére hozatta haza, mivel prozódiai problémái adódtak néhány dallal. Ráadásul Újszászy ezt úgy kivitelezte, hogy Zsütit egy fiktív kémperbe hívták mint tanút. Hogy hogyan ismerkedett meg egymással a kormányzóhoz s ezáltal a németekhez lojális titkosszolgálati vezető és a nácikkal éppenséggel nem barátkozó díva? Ez is érdekes történet. Karádyt a saját baráti köre, az ellenzékinek számító háborúellenes értelmiség szinte »ráküldte« Újszászyra, s e fondorlatos szándékból egy kamaszokra jellemző hevességű szerelem szövődött. Újszászynak nem is volt könnyű Karádyt vállalni a saját környezetében, mivel a szélsőjobb folyamatosan támadta a színésznőt, az Egyedül vagyunk című nyilas lap például minden héten. Ugyanakkor Karádyt a szocdemek sem támogatták. Karády végül elhagyta az országot. Újszászy sorsa ma is rejtély, Zsüti viszont él. Zsüti nemcsak hogy a túlélés Paganinijeként ma is köztünk van, de szellemileg tökéletesen friss, s órákon át meséli a régi történeteket. Újszászyról annyit tudunk, hogy először a németek vitték el, Bacsó Péter, a film rendezője majd az oroszok. Halála körülményeit nem ismerjük, de voltak olyan pletykák, hogy Péter Gábor megtalálta, s a volt horthysta kémfőnök a KGB-n tartott előadásokat, majd részt vett az ÁVH kiépítésében. Ezt azonban soha senki nem bizonyította. Karády 1949-ben ment el. Lefizetett orosz katonák segítették Bécsbe, onnan ment tovább Amerikába. Távozása előtt két évvel még én is láttam őt fiatal asszisztensként a Forró mezők című film forgatásán, s rendkívül rossz idegállapotban volt. Mindenesetre érdekes és tanulságos, és hogy Zsüti és Újszászy egy menetben ismét találkozik az országúton, ez szerepel a filmben is. Ujszászyt Cserhalmi György, Zsütit Rudolf Péter alakítja majd. Karádyra még nincs végleges választásom. Az viszont biztos, hogy a filmben szereplő dalok az énekesnő eredeti hangján szólalnak meg, mivel hangját képtelenség utánozni. Felvételeit digitalizáljuk erre az alkalomra. A produkció elég sokba kerül majd, hiszen korhű környezetet kell kialakítani, s nem is dúskálunk a pénzben. Úgy gondolom, ügyességgel s megfelelő kamarakörülmények biztosításával elérhető a megfelelő hatás. A forgatókönyv elkészült, júniusban kezdenénk forgatni. Addig azonban az a csoda történt meg velem, hogy az MTV felkért egy új tévéjáték készítésére Hunyady Sándor Tigriscsíkos kutya című novellájából.”
